Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
minél erősebb a myopia, így pl. —30 D-ás közellátás esetén e nagyító hatás kb. 60%, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a távolra csak 5/50 visussal rendelkező páciens kontaktüveggel korrigálva 5/25—5/30-ot fog látni. Hozzájárul még a látásjavításhoz az is, hogy a macula körül rendszerint fennálló atrophiás területek a két retinában általában nem kongruálnak, tehát az egyik szem látótérkieséseit a másik szem működő retinarészei kiegészítik. A kontaktüveg ezen előnye azonban csak távoli nézésnél érvényesül, olvasásnál nem. A nagyfokú myop közeire akkor lát legjobban, ha minden szemüveg használata nélkül az orráig közelítve a szöveget szabadszemmel olvassa. Félig-meddig a nagyítószemüvegek közé sorolható, bár optikai hatásában már a kézinagyitók csoportjába tartozik az órások monokliszerűen viselt nagyítóüvege, mely 3—5x-ös nagyítású lupenagyítóként működik, s л-agy a orbitaszélbe szorítva, л-agy keret be helyezve közvetlenül a szem előtt viselik. Előnye — ami az összes nagyítószemüveg féleségeknek általában—,hogy nem kell kézben tartani, tehát mindkét kéz zavartalanul tevékenykedhet, továbbá hogy elég nagy látótere van. Az optikai nagyítók következő nagy csoportját a kézinagyítók л-agy lupék alkotják. Jellemző rájuk, hogy vagy kézben tartva, л-agy kis állványra, lábazatra szerelve használjuk. Optikailag a lupe akkor ad optimális nagyítást, ha a tárgy az elülső fókuszpontjában van, vagy azon belül de ahhoz igen közel esik. Nagyítását megkapjuk, ha a lencse dioptriaszámát 4-el osztjuk. Tehát egy 10 D lencse 2,5X-esen nagyít. Előnye a nagyítószemüveggel szemben, hogy használata esetén nagyobb az olvasási távolság, nem kell a szöveget az orrig közelíteni, hidegben nem párásodik, hátránya, hogy jóл-al kisebb a látótere. Egyik legismertebb formája a fogantyús kézi lupe, mely lényegileg egy egyszerű bikonvex lencse. Mivel rendszerint +6, +12 D-ás nagyítása mindössze 1,5—Зх-os. A nagyobb átmérőjű 10—12 cm-es nagyítóké még kisebb, ez utóbbiak előnye viszont, hogy binocularisan látunk keresztül rajtuk. Az egylencsés kézinagyítók a nagyítás mértékétől és az alkalmazási területtől függően igen sokféle változatban kerülnek forgalomba. Általában max. 8x-os nagyitásig készülnek, azon felül már a széli torzítás erős fokozódása miatt nem használhatók. Ilyen célra inkább a többlencsés ún. Aplanat lupékat gyártják, melyek a szélig korrigálnak, s nagyításuk 15—20x-ig is fokozható. Ez utóbbiak előnye még, hogy bár az erős nagyításuk miatt fókuszpontjuk rövid, de azáltal, hogy magának a nagyítónak a hossza 6—8 cm is lehet, s a tárgytávolság csak innen számít, а szöveg a szemtől távolabb tarD’a olvasható. Nagy lépést jelentett a lupék fejlődésében is a műanyaglencsék bevezetése. Az asphaerikus hyperocular elvet itt is kitűnően lehet alkalmazni, tehát egylencsés változatban is éppoly szélig rajzoló nagyítók készíthetők belőlük, amilyenek a régebbről ismert többlencsés összetett nagyítók ; mivel nemcsak a lencse, hanem kerete is könnyű műanyagból készül, kézben való tartásuk is kevesebb fáradsággal jár. Az utóbbi évek egyik legérdekesebb nagyítótulajdonsága a már említett Keeler f. világítással kombinált nagyító, melyet akár keretben foglalva szemüvegként, akár kézinagyító formájában lehet használni. Nagyítólencséi asphaerikusak. A megvilágítás az Ulbricht golyó elvén van megoldva, a golyó közepében л-an еШе1уегл-е a nagyítórendszer, s a pontos fókuszbantartás érdekében elől egy gyűrűalakú nyúlványa van, ennek nekitámasztva kell az olvasott szöveget mozgatni. Világítása akár zseblámpaelemmel, akár reduktorral a hálózatról táplálható. Nagyítórészei könnyedén cserélhetők. Mivel az egész könnyű műanyagok felhasználásával készült, e komplikáltnak tűnő kivitele ellenére súlya jelentéktelen. 3 Szemészet 33
