Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
Ezért nagy lépést jelentett előre a Keeler cég 1946-ban megjelent újítása, mely abban áll, hogy nagyítószemüveg köré egy gyűrűalakú megvilágítótestet szerel, mely megoldja a esi.-ók olvasással járó nehézségeinek egyik legsúlyosabb problémáját; később erre még részletesebben visszatérek. Ugyancsak nagy haladást jelentett az erős convex szemüveglencsék, valamint a mikrolencsék műanyagból történő elkészítése, mert ezzel eddigi súlyuk 1/3-ára csökkent. A műanyagból történő lencsegyártás technikája továbbá lehetővé tette egy olyan új lencsegörbület elkészítését is, melyet üveganyag használatával eddig nem lehetett elérni. Ezen új lencseféleséget ugyanis csak sajtolási eljárással lehet előállítani, optikai csiszolás útján nem. Üvegből pedig egyszerű sajtolással nem lehet kész, polírozott felületű lencsét készíteni. Feinbloom és O’Neill 1946-ban csaknem egyidőben írták le ezen új asphaerikusan kiképzett knoid lencseféleséget, mely a sphaerikus lencsék széli torzítását kiküszöböli s ezáltal látóterüket lényegesen megnagyobbítja. E Hyperocular rendszerű könnyű, akrylatból készült nagyítólencsék mikroformában is készülnek plan alapra ragasztva, és így súly tekintetében még az egyszerű presbyop szemüvegnél is lényegesen könnyebbek. Ugyancsak a műanyagtechnika fejlődése tette lehetővé egy másik nagyítószemüveg-féleség : a mikroskópszemüveg megszületését is. 1954-ben Lederer ír le először olyan két tagból álló nagyítószemüveget, melynél két asphaerikusan kiképzett plankonvex lencse domborulatával egymás felé fordulva kis levegőhézagot zár közre, s a görbületek úgy vannak kiszámítva annak ellenére, hogy a rendszer igen rövid, alig 20—22 mm ossz vastagságú jelentős nagyítóképességgel és nagy látótérrel rendelkezik. Pl. egy 6x-os nagyítású mikroskopszemiiveg (mely egyébként alig feltűnőbb egy egyszerű hályogüvegnél) 8 cm távolságban 55 mm átmérőjű látóteret ad. Előnye továbbá az is, bogy használatánál az egyéni ametropia korrigálására nincs külön szükség, ez egyszerűen az olvasási távolság változtatásával kompenzálható. Nem tekinthetők ugyan nagyítószemüvegnek, mégis talán ezek között említeném meg a kontaktüvegek használatát bizonyos esi. eseteiben. |Az irregularis astigmia, a keratoconus és a nagyfokú myopia az a három megbetegedés, mely nagyfokú gyengelátást eredményezhet, s mely mindegyik igen jól javítható kontaktüveg alkalmazásával. A cornealis hegek következtében létrejött irregularis astigmia javítása kontaktüveggel olyan hálás terület, hogy ha kizárható a mélyebb közegek borússága és az amblyopia, minden esetben el kell végezni az alkalmassági vizsgálatot, mert jelentős eredményre számíthatunk. Ugyancsak meglepő javulást szoktunk észlelni keratoconus esetében. A nagyfokú conusos szemek nemegyszer 2/50—5/50 látását kontaktüveg segítségével néha 5/8 vagy akár 5/5-rc is fel lehet javítani. Talán egyetlen szembetegségnél sem tapasztalható olyan mértékű látásjavulás, mint amilyet ilyenkor a kagyló hoz létre. Sehol a szemorvosi gyakorlatban nem fordul elő, hogy egy felvak betegnek, aki rendszerint többévtized óta beletörődött bajába — egy másodperc alatt vissza tudjuk adni a teljes látását. E helyzet néha drámai pillanatokat produkál, s nemegyszer komoly sírógörcs formájában oldódik fel az a lelki feszültség, amely a látás váratlan visszanyerése által kiváltódott. A nagyf okú közellátóknál elért jó eredményeket a kontakt üveg azon tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a szemüveghez képest relative nagyobb retinalis képet ad. Az erős concav szemüveglencse ugyanis jelentős mértékben kisebbíti a retinális képet, hiszen azért van az, hogy bármennyire ép is a szemfenék,—15—20 dioptriás közellátók visusát mégsem tudjuk 5/10-nél jobban kijavítani. Mivel a kü. a retinális kép nagyságát alig befolyásolja a szemüveg kicsinyítő hatásához képest egy relatív nagyítást hoz létre, mely annál nagyobb, 32
