Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
5. táblázat 1422 Kor F°gl Tr. st. üti. ápol. «eo. Reci-1-6 7-14 15 - 20 21 -Ferii N0 lm. műnk. nem 1 fi?, d 1 I-1 II. in. nap DVÓ0¥ diva Absz. sz. 102 59li 342 382 892 530 398 160 70 248 794 380 16,55 452 114 0/ 0 7 42 25 26 62,7 37,3 63 26 И 17 55 28 31,7 8 még elég ismeretlen biológiai állapota, valamint a fertőzés masszivitása, virulentiája mind döntő, hogy a tr. elfogadott kórképe kifejlődjék s így az ilyenkor végzett átoltások sem járnának azzal az eredménnyel, hogy a tr. tovaterjedését szemünk előtt mutassa, az alapvető klinikai tüneteket létrehozza. 5. Tüdőszűréssel összekapcsolt alapszűrés. Ezt más egészségügyi szűréssel is össze lehet kapcsolni. Eredményessége az általános alapszűréshez hasonlítható, ha ott mindenki megjelenik. A 4. táblázat mutatja, hogy ez a legritkább esetben fordult elő. Ennek ellenére is eredményes volt, mert sok friss eset felfedését eredményezte, amiből az iskolaszűréshez hasonlóan el lehetett indulni egy-egy község trachomás betegeinek a felkutatására. Ezen munkamódszerünket azért ismertettük, mert véleményünk szerint a felszámolásnak jelenleg ez az egyetlen jól járható útja. Tudjuk, hogy személyi és anyagi okok miatt ennek keresztülvitele sokszor nagyon nehéz, azonban minden fáradtságot és áldozatvállalást megér. Az 5. táblázatból kitűnik, hogy a mi statisztikánkban több a férfi, mint a női tr. megbetegedés. Bendenritter, Pascheff, de több szerző is azt találta, hogy a nők nagyobb számban fertőződnek, ugyanis munkájuk folyamán gyakrabban kerülnek érintkezésbe fertőző forrásokkal. A változás okát mi abban látjuk, hogy egyrészt a nők helyzete, munkaköre változott, másrészt a háztartás végzésében sok modern gép áll rendelkezésre, ami hygiénikusabbá teszi a munkamenetet, valamint abban, hogy faluról sok az iparvidékre járó férfi, ami huzamosabb idő után a fertőzés tovavitelét is elősegiti különösen ott, ahol a munkásszállások, kollektívák ilyen irányú hygiénés helyzete nem kielégítő. Ezzel magyarázható, hogy Debrecen város fertőzöttsége nagyobb, mint a megyei átlag, pedig kézenfekvő dolog lenne azt hinni, hogy a még jelenleg tisztább, kultúráltabb körülmények között élő városi ember nincs úgy kitéve a fertőzésnek, mint a falusi. Az 5. táblázat mutatja, hogy a földműves emberek 63%-ban, a munkások 26%-ban, a nem fizikai dolgozók pedig 11 %-ban betegedtek meg, ami szociális tényező, ami régóta ismeretes a tr. terjesztésében, nálunk jelenleg még úgy jelentkezik, hogy a falusi, de még a városi lakosság életmódjának hygiénés helyzete, egészségügyi műveltsége nem kielégítő, másrészt a városi és falusi lakosság találkozása szinte állandó jellegű s így a fertőződés továbbvitele fennáll. (Ez utóbbi megakadályozására több egészségügyi rendelet intézkedik.) Ezt igazolja Sztrilich, aki leírta, hogy a trachomás betegek 50%-a helminthiásisban is szenved, ezért a tr. felszámolását össze kell kapcsolni a lakosság egészségügyi kultúráltságának emelésével. 6. táblázat Dg. Absz. sz. + % 0/ /0 Tr.................................... 34 00 x> 32 Conj- foil...................... 17 42 58 Conj. Keratoconj. 18 70 66 Neg................................. 12 25 75 felhívja figyelmünket arra, hogy a 187
