Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
Septum canalis fasciculi optici esete DARABOS GYÖRGY Winckler, saját vizsgálatai és irodalmi adatok alapján a canalis fasciculi optici méreteit a következőkben állapította meg : az orbitalis és cranialis nyílás 4—6 mm, a középső rész átlagos átmérője 5 mm. A megadott méretek egyben jelentik a physiologiás határértékeket is. Az ennél nagyobb vagy kisebb méretek már a nervus opticus károsodását okozhatják. Fazaleas a canalis opticus falvastagságát mérte 1000 koponyán és úgy találta, hogy a hosszabb canalisoknál vékony, a rövidebbeknél pedig vastagabb a fal. Ezenkívül a nyílásuk alakja szerint is osztályozta a canalist. Részletes felosztást először Goalwin végzett. A későbbiek során Blatt és Athanasia nagy anyagon végzett vizsgálataik alapján, az orbitalis njólás alakja szerint, 9 nagy csoportba osztották a canalis fasciculi opticit. Leírtak a canalisban csipke és taréj képződéseket, amelyek mélyen benyúltak az üregbe, de nem osztották teljesen ketté. Schintz megállapítása szerint, ritkán előfordulhat a canalis megkettőződése, mint fejlődési rendellenesség, de ez általában panaszokat nem okoz. Kóros esetekben, így toronykoponyánál, hydrocephalusnál, dysostosis craniofacialisnál (Crouson), leontiasis osseánál, a spongiosa hyperostosisánál és ostitis deformansnál találhatunk eltérést a canalis fasciculi optici méreteiben és alakjában. Az általunk megfigyelt esethez hasonlót közölt Warwick 1952-ben, aki egy törvényszéki boncolás kapcsán 21 hónapos gyermeknél a canalis fasciculi optici megkettőződését találta mindkét oldalon. A felső tágabb nyílásban az ideget, az alsó szűkebb nyílásban pedig az arteria ophthalmica vas-A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (Igazgató: Kettesy Aladár egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) 1. ábra 154
