Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 3. szám

közötti synapsisok megbontása útján az érzelmi teltség és az indíték csök­kentését hozzák létre : „gyógyszeres lobotomia”. A fenti gyógyszerek ezen kiváló tulajdonságai elősegítik a betegek műtét alatti tökéletes relaxálódását anélkül, hogy azok személyiségében és együtt­működőképességében zavar, vagy károsodás állana be. A szerzők többsége a „coctail lytique-et” használja (Largactil : Phenergan : Dolatin = 1:1:2) több kevesebb módosítással. Vannak akik az eljárást hypothermiás állapot létrehozásával is összekapcsolják, a legtöbb szerző azonban és magunk is feleslegesnek tartjuk a hűtést szemészeti műtétek kapcsán, így ezt ki sem próbáltuk. Az előkészítés nem azonos a bázisnarcoticumok adásával, mert nem erős­hatású kábítószerekkel, vagy narcoticumokkal igyekszünk alátámasztani a műtétnél alkalmazott altatók hatását, hanem olyan gyógyszerekkel, amelyek maguk nem, vagy csak igen kis mértékben narcoticusak, de narcobioticus effectusuknál fogva alkalmasabb, kedvezőbb állapotot teremtenek, mind a narcosis, mind a helyi érzéstelenítés véghezviteléhez. Néhány szerző ellenzi ezen gyógyszerek és a barbiturátok együttes adását, mert egyidejű használat esetén légzési zavarokat, sőt légzésbénulást is észleltek. A szerzők többsége ezeket nem észlelte. A peripheriás ellenállás csökkenése és a vérnyomás süllyedése következ­tében collapsus-hajlam fejlődik ki, ami leggyakrabban, mint orthostaticus collapsus nyilvánul meg (ezért a betegeket lehetőleg vízszintes helyzetben kell tartani). Káros mellékhatások még : a makroskópos, vagy mikroskópos haema­turia és haemoglobinuria (főleg intravénás alkalmazás esetén). Intramusculáris bevitelkor a gyógyszer savanyú vegyhatása miatt az injectio helye fájdalmas. Intravénás beadáskor, főleg ha nem eléggé hígított az oldat, endothelkároso­­dást és thrombosist okozhat. (Ezért általában az infusiós oldatba szokták beletenni.) A fentiekből nyilvánvaló, hogy a módszer — bár sok előnye van — egyáltalán nem veszélytelen. Ezért kezdetben, csak a legnagyobb óvatos­sággal és a legszükségesebb esetekben használtuk, pl. ha a szokásos barbi­­turát előkészítés és helyi érzéstelenítés nem bizonyult elegendőnek, az altatás­nak pedig belgyógyászati, vagy gyermekgyógyászati contraindicatiója volt, illetve a műtét természete miatt nem lehetett végrehajtani. Később, miután a hatást kielégítőnek találtuk és egyetlen esetben sem léptek fel szövődmények, gyakrabban és merészebben alkalmaztuk. Csaknem mindig adtunk egyidejűleg valamilyen barbiturátot, de légzési zavart egyetlen esetben sem észleltünk. Az izomműtétekkel kapcsolatban sokan elvetik az eljárást éppen úgy, mint a curarisálást, néhányan azonban használják és magunk is kipróbáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a Hibernál — Propaphenin — Prothazin — Ca. phano­dorm kombinációi nem hoznak létre az izom működésében olyan károsodást, amely a műtét dozirozhatóságát károsan befolyásolná, de így is meg van a kívánt nyugalmat biztosító hatás. A műtét előtti gyógyszeres előkészítést általában a műtéti nap reggelén kezdjük meg. A betegek összesen 25—50 mg Propaphenint, vagy Hibernált, 25 mg prothazint kapnak 50—200 mg Ca. phanodormmal, vagy 50—100 mg Dolantinnal, néhány esetben pedig 100—160 mg Sevenállal kombinálva. Alkalmazunk kétnapos előkészítést is, amikor a betegek összesen 50—125 mg Propaphenint, vagy Hibernált, 50 mg Prothazint és 200—400 mg Calcium-146

Next

/
Thumbnails
Contents