Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
tőzés lezajlása után viszont lassan csökken. Egy hetes időközökkel végzett két három meghatározáshoz van szükség ahhoz, hogy a fertőzést dinamikusan szemléltető antistreptolysin görbét nyerhessünk. Különböző időpontban végzett vizsgálati eredmény között ± 20—30%-os eltérést értékelhetünk. Mi a Böszörményi által módosított antistreptolysin meghatározást végezzük. Vizsgálatainkhoz a Humán Oltóanyagtermelő Intézet által előállított és forgalomba hozott lyofilizált Streptolysin О-t és standard Antistreptolysin О immunsavót használjuk. Az antistreptolysin О meghatározás elve a következő : a vizsgálandó savóból és az összehasonlítási alapul szolgáló biztosan ismert értékű standard savóból hígításl sorozatot készítünk. Minden hígításhoz adunk 0,5 ml redukált Streptolysin O-ts majd 15 percen keresztül 37°-on inkubáljuk. Ezután minden csőhöz adunk 0,5 ml mosott 2%-os birka vörös vérsejt suspensiót és 45 perces 37°-on történő inkubálás után olvassuk le az eredményt. Az eredményt egység (E) pro ml-ben adjuk meg. A vizsgált savó hígítási fokát viszonyítjuk a standard savónál kapott eredményhez. Az értékelés a következőképpen történik : 100 E/ml alatti értékek negatív streptococcus anamnaesis mellett szólnak. 100—250 E/ml közötti értékek régebben lezajlott, enyhe vagy éppen kezdődő fertőzésre utalnak. 250 E/ml feletti értékek általában acut streptococcus eredetű megbetegedésre utalnak. A reactio nemzetközileg standardizálva van és amint már hangsúlyoztuk fajlagos antigen-antitest reactio, szemben a Waaler—Rose féle differenciálagglutinációs test-el (DAT), amely nem streptococcus specifikus ! A fajlagosság azonban nem zárja ki, hogy nem specifikus ingerek ne befolyásolhatnák az értékeket (pl. intercurrens betegségek). Ezért mint minden más laboratóriumi eljárást, kritikával kell kezelni és a klinikai képbe kell beilleszteni. Az irodalomban használt jelzések a következők: Antistreptolysin 0 (ASL), Antitreptolysin egység (ASE), Antistreptolysin reactio (ASR). Az áttekinthetőség miatt táblázatosán közöljük az eddigi eredményeket : Szerző Beteganyag Titer Konklúzió Björk 52 acut iritis 5 pozitív Alárendelt jelentőségű Taams Kontrollal azonos eloszlás Nem döntő eljárás Leopold & Dickinson 63 uveitis Magasabb titer a kontrolinál (index fogalma) Felhasználható megszorítással Marget & Unger 100 iritis 3 Still-kór 11 pozitív 1 pozitív Nem használható A fenti csoport munkássága szerint tehát a reactio a diagnosztikában nem használható fel. Ezt a véleményt osztják újabban Coles és mtsa (Bruxelles 1958), valamint Póz és Volpi Pisából (Ann. Ott. 83, 725 1957) A különböző methodika miatt összehasonlítás nem igen végezhető. Ugyancsak befolyásolja az összehasonlítást a vegyes beteganyag és a normáltiter változó volta is. 138
