Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
tükör- és réslámpavizsgálattal, valamint szövettanilag sem található semmiféle elváltozás, ha az ultrahang intenzitását nem emeljük 1 w/cm2 fölé (3,17). 1 w/cm2 3 percen keresztül, illetve 0,25 w/cm2 5 percen keresztül a felső határa a károsodás nélkül adható ultrahangdózisnak patkányszemen. Az ultrahangnak a tensiora gyakorolt hatása kis dózis esetében rövid ideig tartó nyomásfokozódás, majd napokig tartó hypotonia (12). Therápiás eredmények Alapvető fontosságú volt annak kimutatása, hogy az ultrahang kis dózisokban az emberi szemre sem ártalmas (2,4). Maximálisan 1 w/cm2 5 percen keresztül biztosan veszélytelen (3). A megadott legnagyobb dózist zárt szemhéjon keresztül végzett besugárzásnál állapították meg. Az ultrahangkezelés első indikációs területe az üvegtesti homály volt. Több szerző számol be látásjavulásról ultrahangtherápia után (1, 9, 13). A kedvező hatás magyarázatát az ultrahang vérellátást növelő, sejtanyagcsere fokozó, fehérje-rehydratáló hatásában keresik. Funder (9) a jó therápiás eredmények mellett beszámol üvegtesti vérzés recidivákról is. Kétségtelenül megfontolandó a szerző aggodalma, hogy vérzésre hajlamos szemen az akusztikus sugaraknak esetleg károsító hatása lehet. Ismertetett eseteiben azonban az okozati összefüggés az ultrahangkezelés és a vérzésrecidiva között nem bizonyítható. Kevés adat áll rendelkezésünkre az ultrahang hatásáról glaukomás szemen. Secundaer glaukománál fájdalomcsökkentő hatást észleltek (13). Glaukoma chronicum simplexnél a tensiót az ultrahang nem befolyásolta (9). Szemhéjszéli chalazeonokat a sugárzás segítségével vissza lehet fejleszteni (2,9). Rosszul gyógyuló sebeknél a sebészetben a regeneratiót kedvezően tudták befolyásolni (22). Kézenfekvő volt a gondolat, hogy a szemhéjak sérülés vagy műtét utáni bőrhegeit is hasonló módon próbálják kezelni. Az első próbálkozások igen jó eredményhez vezettek (9, 16). Veleszületett hályog műtétéből visszamaradt lencserészek felszivatásában is kedvezőnek bizonyult az akusztikus sugárzás (15). Igen érdekesek azok a kísérletek, amelyek az ultrahangnak a szemészeti diagnosztikában való felhasználására irányulnak. Régóta ismeretes, hogy az ún. echoeljárással felületes bőrtumorok diagnosztizálhatok (10). A módszer lényege az, hogy a kvarckristály által kiváltott mechanikai impulzus visszaverődik a szövetről a kristályhoz és itt elektromos energiává alakul át. Ez az energia katódsugárcsővel vizuális jellé alakítható. A jelzés típusa jellegzetes a visszaverő közeg sűrűségére és helyére. Először Mundt és mtsa (18) közöltek megfigyeléseket, amelyeket intraocularis tumor, retinaleválásos szemeken, valamint idegentestekkel kapcsolatban az echoeljárással szereztek. Módszerükkel röntgenologiailag kimutathatatlan idegentesteket 1—2 mm pontossággal lokalizáltak. Újabb adatok szerint az ultrahang segítségével a szemtengely hosszát is mérni lehet (19). Érett szürkehályog mögötti amotio retináét diagnosztizáltak ezzel a metódussal (10). Sok vizsgálatra van még szükség, hogy az eljárás értékéről végleges véleményt alkothassunk. Ellenjavallatok és értékelés Az eddigi vizsgálatok szerint az ultrahangbesugárzásnak egyetlen biztos ellen javallatát a rosszindulatú daganat képezi. Az ultrahangnak ugyanis nincs szelektív roncsoló hatása a tumoros szövetre, sőt esetleg fokozott burjánzásra serkenti azt. 106 i