Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
A Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálatának közleménye Ultrahang alkalmazása a szemészetben* MAREK PÉTER Az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés az ultrahang orvosi alkalmazása iránt. Erre utal a sok megjelenő experimentális és therápiás közlemény, valamint a kérdéssel foglalkozó monográfiák nagy száma (5, 7, 14, 21, 23, 24). Véleményünk szerint a fizikoterápiának ezen új területe szemészeti szempontból távolról sincs kellőképp kiaknázva. Közleményünkben, amellyel az ultrahang iránti figyelmet kívánjuk felkelteni, összegezzük az eddig elért eredményeket. Tartózkodunk a túlzott optimizmustól, az óvatos értékelésre a közölt esetek nem nagy száma is kötelez bennünket. Általános jellemzés Ultrahangnak a hallás felső határa (16 kHz) fölötti mechanikus rezgéseket nevezzük. E rezgések fizikai jellemzői a frekvencia (egysége : Hz) és az intenzitás (egysége : w/cm2). A gyógyászatban 175—3000 kHz frekvenciájú és 0,05—4 w/cm2 intenzitású akusztikus „sugarakat” használnak. Az ultrahang gerjesztése úgy történik, hogy nagyfrekvenciájú elektromos rezgéseket alakítanak át mechanikus rezgéssé. Ezt a gyakorlatban többféle módon érik el. Legáltalánosabban az ún. piezoelektromos átalakítást használják. A módszer abban áll, hogy egy kvarckristálylemez két oldalán feszültségkülönbséget hoznak létre, amelynek következtében a kristály a tér egyik irányában összehúzódik, a másik irányban kitágul. Hazai intézeteinkben a magyar Ultrason, valamint Siemens-gyártmányú Sonostat készülékkel folynak kísérletek. Három évtizede vizsgálják az ultrahang felhasználásának lehetőségeit az orvostudományban. Ezek a próbálkozások főleg az utóbbi években, a megfelelő besugárzási metodika alkalmazásával vezettek több területen eredményhez. Néhány betegség, ahol sikerrel alkalmazzák az akusztikus sugarakat: Bechterew-kór, arthritisek és neuritisek bizonyos alakjai, asthma bronchiale, ulcus duodeni, perifériás keringési zavarok, ulcus cruris, stb. Biológiai hatás A vizsgálatokból kitűnt, hogy az akusztikus sugárzás lokális szövetelváltozásokat, valamint reflexes úton távolhatásokat vált ki. A helyi hatásban több tényező szerepel. Az ultrahanggal besugárzott szövet hőmérséklete emelkedik. A felmelegedés mértéke függ az illető szövet ultrahang-abszorpciójától. A termikus tényező mellett jelentős a mechanikai hatás. Kolloidális méretű részecskéket ugyanis az akusztikus sugárzás a saját rezgésével való együttrezgésre kényszeríti. Az ultrahangnak kémiai hatása is van. Kolloid-állapotváltozásokat hozhat létre, befolyásolja a kémiai reakciók sebességét stb. A felsorolt hatások együttesen eredményezik, hogy az ultrahang kis dózisban serkenti a szövetek életfunkcióit, közepes intenzitás bénítólag hat és részben irreverzibilis elváltozásokat hoz létre, míg a nagyon intenzív akusztikus sugárzás szövet elhalást okoz. * Előzetes közlemény. 104
