Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 2. szám

szűnik. Ha ez éppen olvasó- vagy munkatávolságra esik, úgy a beteg csak távolra lát kettősen. Az egyeslátás sávja a szemek előtt kb. 60—10—8 cm-ig terjedhet, vagyis az accommodativ és relativ convergentiatehetség teljesen, vagy legalább is részben működni tud. Ha még tovább közeledik a fényforrás vagy a tárgy a szemhez, újból kettőslátás támad, most azonban a kettősképek már keresztezettek, mert a kép a két retina halántéki felén keletkezik. Jellemző még, hogy a két szem elé megosztva helyezett basiskifelé hasábokkal, ha azok erőssége a convergentia fokának megfelel, az egész tekintési térben egyeslátást lehet elérni. Végül jellemző, hogy az oldalratekintés se monocularisan, se binocularisan nem korlátozott, ami a kettősképek viselkedésével együtt a m. rectus lateralisok kifogástalan működésére utal. Természetesen, ha egyidejűleg Vl.-hűdés is van jelen, ez mind a motilitásban, mind a kettősképek helyzetváltozásában megnyilvánul, továbbá ilyenkor váltott szemes fixálás esetén az I. és II. kancsalsági szög között különbség mutatkozik.

Egyik esetünkben (K. J., 37 éves férfi, kórlapsz. 2100/1954.), aki öt nappal előbb kezdődött jellegzetes kettőslátással került észlelésünkbe, a divergentiabénulás 87 nap alatt önként gyógyult. Időközben, a 34. napon jobboldali trochlearis-paresis jelentkezett, ami szintén eddig az időpontig tartott. Betegségét közvetlenül megelőzte liomloküreggyulladással szövődött, magas lázas influenza. A divergentiahűdés megállapítása után encephalitis gyanújával küldöttük ideggyógyászati vizsgálatra, amely megerősítette feltevésünket.

Második esetünkben (B. Zs., 17 éves nő, kórlapsz. 2119/1954.) a kettőslátás szintén magas lázzal járó influenza kapcsán állt be a vizsgálat előtt egy héttel. A beteget dr. Kiss József kartárs szívességéből észlelhettük. Esotropiája mindössze 6°-ot tett ki. 2°-nvi baloldali sursumvergentiával. Különös érdekesség volt ebben az esetben az, hogy nem kettős-, hanem négy ellátásról panaszkodott a beteg, amit monocularis diplopia idézett elő mindkét szemen. Itt a divergentiahűdésen kívül még az occipitalis látókéreg ártalmát is fel kellett venni.

Primaer helyzetben a homályosan és halványabb színben látott „hibás“ kép a jobbszemen 3°-kal balra, a balszemen l°-kal jobbra helyezkedett el az élesen látott, helyesen localisált képtől, amint azt synoptiscoppal megállapíthattuk. Hogy fogalmunk legyen arról, miképp lát ez a beteg, a Lancaster-féle vizsgáló eljárást használtuk fel a négy kép kölcsönös helyzetének meghatározására különféle tekintési irányokban ; ezt a leletet ritka érdekességénél fogva bemutatjuk. 3. ábra

JOBB szem képei.

BAL

73