Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 2. szám

szűnik. Ha ez éppen olvasó- vagy munkatávolságra esik, úgy a beteg csak távolra lát kettősen. Az egyeslátás sávja a szemek előtt kb. 60—10—8 cm-ig terjedhet, vagyis az accommodativ és relativ convergentiatehetség teljesen, vagy legalább is részben működni tud. Ha még tovább közeledik a fény­forrás vagy a tárgy a szemhez, újból kettőslátás támad, most azonban a kettősképek már keresztezettek, mert a kép a két retina halántéki felén keletkezik. Jellemző még, hogy a két szem elé megosztva helyezett basis­­kifelé hasábokkal, ha azok erőssége a convergentia fokának megfelel, az egész tekintési térben egyeslátást lehet elérni. Végül jellemző, hogy az oldalra­­tekintés se monocularisan, se binocularisan nem korlátozott, ami a kettős­képek viselkedésével együtt a m. rectus lateralisok kifogástalan működé­sére utal. Természetesen, ha egyidejűleg Vl.-hűdés is van jelen, ez mind a motilitásban, mind a kettősképek helyzetváltozásában megnyilvánul, továbbá ilyenkor váltott szemes fixálás esetén az I. és II. kancsalsági szög között különbség mutatkozik. Egyik esetünkben (K. J., 37 éves férfi, kórlapsz. 2100/1954.), aki öt nappal előbb kezdődött jellegzetes kettőslátással került észlelésünkbe, a divergentia­­bénulás 87 nap alatt önként gyógyult. Időközben, a 34. napon jobboldali trochlearis-paresis jelentkezett, ami szintén eddig az időpontig tartott. Beteg­ségét közvetlenül megelőzte liomloküreggyulladással szövődött, magas lázas influenza. A divergentiahűdés megállapítása után encephalitis gyanújával küldöttük ideggyógyászati vizsgálatra, amely megerősítette feltevésünket. Második esetünkben (B. Zs., 17 éves nő, kórlapsz. 2119/1954.) a kettős­látás szintén magas lázzal járó influenza kapcsán állt be a vizsgálat előtt egy héttel. A beteget dr. Kiss József kartárs szívességéből észlelhettük. Eso­­tropiája mindössze 6°-ot tett ki. 2°-nvi baloldali sursumvergentiával. Különös érdekesség volt ebben az esetben az, hogy nem ket­tős-, hanem négy ellátásról panaszkodott a beteg, amit monocularis diplopia idézett elő mindkét szemen. Itt a divergentiahűdésen kívül még az occipitalis látókéreg ártalmát is fel kellett venni. Primaer helyzetben a homá­lyosan és halványabb szín­ben látott „hibás“ kép a jobbszemen 3°-kal balra, a balszemen l°-kal jobbra he­lyezkedett el az élesen lá­tott, helyesen localisált kép­től, amint azt synoptiscop­­pal megállapíthattuk. Hogy fogalmunk legyen arról, mi­képp lát ez a beteg, a Lancaster-féle vizsgáló eljá­rást használtuk fel a négy kép kölcsönös helyzetének meghatározására különféle tekintési irányokban ; ezt a leletet ritka érdekességé­nél fogva bemutatjuk. 3. ábra JOBB szem képei. BAL 73

Next

/
Thumbnails
Contents