Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 2. szám

Ag. S. N. III. N.VII, Bielschowsky, Lippmann, Bruce, és mások szerint viszont ventralisan és lejjebb, az abducens-mag közelében volna és ezt a localisatiót azzal is való­színűsítik, hogy divergentia-bénulást észleltek VI.-paresis kapcsán vagy for­dítva, ha az idegrendszeri folyamat progressiv volt, pl. pontin tumor. Előre­felé és lefelé nyomást kifejtő kis­­agyi daganatok távhatás (com­pressio) útján okozhatnak diver­­gentia-hűdést, ez azonban leg­feljebb annyit bizonyít, hogy a divergentiaközpontnak valahol az agytörzsben kell lennie ; ponto­sabb megállapítást ezek a com­­pressiós tünetek nem engednek meg. Chamlin és Davidoff szerint divergentia-hűdés általánosan fo­kozott koponyaűri nyomás követ­keztében is létrejöhet, így menin­gitis serosa esetén. Legújabban Jaensdi — hivatkozva Szent­­ágothai vizsgálataira — felesleges­nek tartja külön divergentiaköz­­pont és convergentiaközpont fel­vételét és úgy vélekedik, hogy a formatio reticularis az a supra­nuclearis központ, amely egyfelől a mozgató, valamint a fusiós agykéreg, a négyeshalom, más­felől a szemmozgató agytörzsi magvak közé iktatva irányítja többek közt a disjunctiv szem­mozgásokat is. Szerinte tehát a formatio reticularis sérülése egy­aránt létrehozhatja a convergen­tia és a divergentia zavarait, bénulását. A szerzők többségének né­zete alapján mindenesetre meg­állapíthatjuk, hogy a divergen­­tiahűdés kórbonctanilag megala­pozott, önálló klinikai kórkép, amelyet el kell választani a convergentiagörcstől. Ezt már az a körül­mény is bizonyítja, hogy divergentiahűdésnél hiányzik a pupillaszűkület és az alkalmazkodási görcs*. A tiszta divergentia-hűdés klinikai képét a követ­kezők jellemzik. A beteg rendesen hirtelen beálló kettőslátás panaszával jelentkezik, bár ritkán fokozatos kifejlődés is előfordul. A kettősképek egy­­nevűek, azaz convergens szemállásra vallanak. Haránttávolságuk oldalvást nem változik, de némelykor kevéssel kisebb vagy nagyobb, mint középen. Az oldalra nem növekvő harántdisparatio kizárja az abducenshűdés kórismé­jét. A beteghez közeledve a fényforrással a kettősképek bizonyos távolság­ban, amely a convergentia nagyságától függ, összeolvadnak, a diplopia meg­* A két kórkép között gyógyszeres úton is lehet different iáini. Legújabb (még nem publikált) tapasztalataink szerint a convergentiagörcsöt chlorpromazin (hibernal, largactil)'azonnal szünteti, viszont a divergentiahűdést nem befolyásolja. 2. ábra. Jelmagyaráz.at. a, b, c = a divergen­­tia-központ feltételezett helyei. F. r. — formatio reticularis. F. l. ni. = fasciculus longit. media­lis. Aq. S. = aquaeductus Sylvii. Br. p. = bra­chium pontis. N. VII. =n. facialis. N. 111. n. oculomotorius. N. IV. =n. trochlearis. A szem­mozgató idegek magvait fekete területek jelölik. 72

Next

/
Thumbnails
Contents