Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
4. A fénytörési hibákat és a presbyopiát korrigáló szemüvegek nem férnek el a védőüveg alatt. Ezzel a 40 éven felüli dolgozókat szinte kizárjuk a hibátlanul dolgozók sorából. Mindezen felsorolt adatok 'parancsoló kötelességévé teszik ügy a szemorvosnak, mint a munkavédelmi hatóságoknak, hogy a szem védelmére más utat és módot keressenek. 1953 őszén kezdtem meg a köszörűgép okozta szembalesetek helyszíni tanulmányozását. Az Egyesült Izzólámpagyárban Dr. Sztankay Szilárd akkori üzemi főorvos kalauzolásával tanulmány tárgyává tettem az idegentestek szembejutásának módját. A fentemlített kétfajta repeszféleség minden köszörűgépnél megfigyelhető volt. A köszörűkoronghoz szorított köszörülendő tárgydarab és a korong érintkezési vonalától a repeszdarabkák kb. 98%-ban vízszintesen távolodnak el. majd lebegve lefelé hullnak és az esetleges elszívó berendezéssel a teremből eltüntethetők. Előfordul azonban kivételesen az is, hogy a korong palástjának apró hézagain át egynémely repesz magasabban lebeg és csak később hull lefelé. Mindezek a testecskék a fentemlített első csoportba tartoznak, „kiáramlásuk“ nem balesetet okozó. — De van a szemcséknek olyan 2—3%-a, amely nem áramlik ki a fenti módon, hanem a nagy forgássebességű korong kerületén annak forgási sebességét átvéve, körpályát ír le. A sebesség által izzóvá vált részecskék a korong peremén fényes vonalak optikai alakját öltik magukra. Jól megfigyelhető, amint ezek a nagyenergiájú korpuszkuláris elemek a korong felé 75 fokos szögben hajló tárgydarabba ütköznek és onnan a visszaverődés törvényei értelmében pontosan az arc, illetve a szem irányában pattannak vissza. Ezek a második csoportba tartozó, nem lebegő és nem áramló, hanem határozott röppályán futó repeszek veszélyeztetik csak a szemet, mert átütőképességük igen nagy. Az első csoporthoz tartozó idegentestek vagy maguktól is kimosódnak a szemből, vagy az üzemi segélyhelyen könnyedséggel kitörölhetők, illetve eltávolíthatók. Balesetelhárítási feladatunk tehát csak a 2%-nyi, de nagy kinetikai energiájú részecskékre vonatkozik. Feladatomul tűztem ki ez utóbbi repeszek röppályájának eltérítését a szem irányából. Eleinte vízsugárra gondoltam, de mivel ez gyakorlatilag keresztülvihetetlen, egyetlen járható útként a sűrített levegő alkalmazása jött tekintetbe. Elképzelhető lett volna, hogy a koronggal még párhuzamosan keringő testecskéket lököm ki ebből a pályából, de ehhez olyan nagy energiára lett volna szükség, ami gyakorlatilag nem áll rendelkezésre. Ezzel szemben a tárgydarabról már visszapattanó részecskék 2 atmoszféráig terjedő levegő nyomással közvetlenül a tárgydarab fölött a köszörűgépen dolgozó munkás mell magasságában a vízszintes irányban elfújhatók. Elképzelésem sémáját érzékelteti a következő rajz : fí szaggatott vonal a koronggalparhuia mason тог go rcperx darabkák paly aj a f2em manyo EHen les irány a __________ Tárgu darab К Г Jp'\\\\\ Ub*9° és lehulló // jl '1 \ korpuszkuláris elomok 1. ábra. A szaggatott vonal a koronggal párhuzamosan mozgó repeszdarabkák pályája 24
