Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 1. szám

Közlemény a Budapest IV. kér. Szakorvosi Rendelőintézet (igazgató-főorvos: Palócz Gyula) szemészeti osztályáról Szemészeti balesetelhárítás a felpattanó repeszek röppályájának megváltoztatása révén MADARÁSZ MÁRTON A ,,Népegészségügy“ 1952. decemberi számában a szembe jutott idegen­­testeket előfordulásuk száma, valamint alaki és tárgyi tulajdonságaik szem­pontjából vázoltam és csoportosítottam. Megállapítottam, hogy kisebb részük a tárgydarab fémjéből pattan le, nagyobbik felük a köszörűkorong kötőanya­gából kioldott szemcséknek felel meg. Ezeknek féleségeit felnagyítva rajzban is közöltem. Azóta a gyakorlati életadta megfigyeléseim arra késztettek, hogy egy másik, fentieknél fontosabb szempontból is osztályozzam az idegen­­testeket : a repeszdarabkák szembe-jutási módja szerint. Éspedig : l. az ide­gentest különösebb energia és röppálya nélkül egyszerűen rátelepszik a kötő­vagy szaruhártyára ; 2. határozott röppályán, nagy energiával, nagy átütő erővel csapódik a szem közegeibe, leginkább a legkiemelkedőbb közegbe, melyet kötőhártya sem véd a szaruhártyába. A substantia propria rostjai az esetek túlnyomó részében akadályul szolgálnak az idegentest továbbjutá­sának, de kivételesen a szaru egész vastagságát áttöri és a szem belsejébe jut. Rendelőintézetünkbe csaknem kizárólag a 2. csoportba tartozó sérültek kerülnek. Ezek így egytől-egyig balesetnek minősülnek, mert definícióm szerint mindazon külsérelmi behatások, amelyek munkaóra-kiesést okoznak, balesetek. így a továbbiakban is ezen második csoport foglalkozásunk tárgya. A fenthivatkozott cikkben közölt statisztikai adataim szerint félév alatt (1951. szeptember 15-től 1952. március 10-ig) 860 esetet láttunk el és ebből 77-et kellett betegállományba helyezni. Az idegentestek napi átlaga akkor 5,7 volt. Az 1953/54 évek hasonló időszakában 1130 cornealis idegentest sérülésből már 453-t kellett egy vagy többnapos táppénzállományba venni. 1955. év tavaszán a napi idegentestszám elérte a 15-t és szakcsoportunk no­vemberi jubiláris ülése óta a napi 16-t. Az 1955 év első 9 hónapjában 3345 befúródott idegentestet távolítottunk el a IV. kér. Szakrendelőintézet szemé­szeti osztályán. Statisztikámat kiterjesztettem a védőüveg viselésére is és minden egyes sérültet megkérdeztem, volt-e megsérülésekor védőüveg a szemén, vagy nem? 1502 bemondása szerint rajta volt a védőüveg, 1843 pedig saját bevallása szerint nem viselt védő-szemüveget. Munkavédelmi törvényeink már nagyon régen kötelezően előírják köszörülésnél a védő­­szemüveg viselését. Miért van mégis az, hogy az idegentest általi szemészeti balesetek száma ilyen rohamosan növekszik és miért van az, hogy a dolgozók ennyire idegenkednek a védő-szemüvegek használatától ? Megállapítottam, hogy mindennek objektív okai vannak. Ezek a következők : 1. A védőüveg nem zár tökéletesen és így a repeszek bejutnak a szembe. Xem lehet annyiféle típusát a védőüvegeknek gyártani, hogy azok hiánytala­nul minden arcféleséghez alkalmazhatók legyenek és mindenütt jól zárjanak. 2. A védőüveg jól zár. mögötte hő tárolódik, a verejtékmirigyek intenzív működésbe lépnek és az üveg másodpercek alatt bepárásodik. (Ezt magamon is kipróbáltam). 3. A felpattanó forró repeszdarabkák rövid idő alatt fekete pontok alak­jában rögössé és részben átlátszatlanná teszik az üveget. Vonatkozik ez azokra az üvegből készült védőberendezésekre is, amelyekkel a köszörűgépeket bevonják. 23

Next

/
Thumbnails
Contents