Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 4. szám

tesíteni a tbc kórismézés vonalán éppenúgy, mint más esetekben, így pl. streptococcus fertőzésnél a vérben antistreptokinase, antihyaluronidase, antistreptolysin testet mutatnak ki.

Statisztikánkból kiderül, hogy az ismeretlen aetiológiájú uveitisek után a focalis góc okozta uveitisek szerepelnek legnagyobb százalékkal (21,9%). A focus, mint kórokozó, az angolszász irodalomban ma is a fő motívum. A legtöbb betegséget focalis gócra vezetik vissza, legyen bár az epeutak, epehólyag, vesemedence, ízületek, szív megbetegedéseiről, hepatitisekről, rheumatismusról, phlebitisekről, recidi váló orr-gége-bronchus katarrhusokról szó és nem kevés azoknak a száma, akik az ulcus betegséget is focalis eredetűnek tartják, főleg annak Speranszky által megadott értelmezésében. A magyar szemészeti iskola — a német iskola nyomán — nem engedett ennyire teret a focus térhódításának, de mindenesetre megfigyelhető, főleg a német szemészeti irodalomban, hogy ennek a kérdésnek sokkal nagyobb figyelmet szentelnek az utóbbi időben. Mielőtt lándzsát törnénk a focus jelentősége mellett, melynek fontosságát ma is sokan — éspedig tekintélyes nagyságok — kisebbíteni kívánják, szükségesnek tartom, hogy néhány szóban ismertessem a focalis infekció pathophysiológiáját. Mi a focus ? Rössle fogalmazásában : fertőző csírákat, toxicus produktumokat tartalmazó, gyulladásos góc, melyet élő- és reakcióképes sejtfal a szervezettől elválaszt (ha összeköttetésben van vele, már septicus góc). Góc esetében tulajdonképpen az történik, hogy a kórokozó és a szervezet között modus vivendi jön létre, a kórokozó virulentiája lecsökken, másrészt a szervezet elhatároló védgátat épít. A focus — mint Parade nagy referátumából kiderül — Ascoli szerint a keringő kórokozók magnetikus pontjának tekinthető s azt a vonzást, melyet a góc a keringő baktériumokra kifejt, Ascoli anachoresisnek nevezi. Theóriája szerint a vérben keringő baktériumok anachoresise vezet pl. tályogképződéshez, melyet megnyitunk s a beteg meggyógyul. Ha egy meglévő gócot kiirtunk, a vérbe feltétlenül — átmenetileg — kórokozók kerülnek s a vérben keringő baktériumok anachoreticus tevékenysége folytán másutt keletkezne focus, ha a vér bakterieid-képessége, valamint a rendszerint alkalmazott gyógyító beavatkozás (penicillin, sulfamidok) el nem pusztítanák őket. A focus pathophysiológiai ismerete szükséges ahhoz, hogy megértsük, miért nem minden granuloma vagy chr. tonsillitis focus is egyben. A vérbe kerül valami infectiosus anyag, felborul a modus vivendi, megváltozik a viszony a focus-fal és a bezárt kórokozók között. Így válik érthetővé mindnyájunk számára a Sanarelli— Schwarzmann fenomén, amikor is latens vagy holt mikrobák iv. befecskendezése után súlyos gócreakció észlelhető. Az Ascoli-Ше anachoreticus elméletből kiindulva jutott a Mayo klinikán Rosenow arra az elméletre, hogy az egyes baktériumok anachoresise bizonyos helyekre irányul. Így alakul ki a Rosenow-féle „tropismus elmélet“, mely szerint vannak arthrotrop, cardiotrop, renotrop, gastrotrop és természetesen oculotrop streptococcusok is. A híres Rosenow kísérleteket Speranszkyék is megcsinálták, csak amíg Rosenowék a l'ocusként szereplő felfúrt fogakba különböző baktériumtörzseket telepítettek, addig Speranszkyék azokba különböző kémiai és fizikai izgató anyagokat helyeztek. Az ily módon kezelt fogak is a kísérletek során focusként hatottak és a chr. hypothalamus, vagy vegetatív ganglionok, vagy trigeminus izgalom révén különböző távolhatásokat, különböző betegségeket produkáltak. Nyilvánvaló tehát, hogy a focus jelenléte egy állapotot jelent, melyben a szervezet eltér a normergiától, allergiás, illetve hyperergiás állapotba kerül, s a gyulladás — akár anachoretikus, akár Speranszky-íé\e neuralpathológiai alapon, — de létrejön.

Kétségkívül, minthogy meglévő granuloma, vagy chr. tonsillitis nem

158