Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 4. szám

nehéz súly emelésével hozzák összefüggésbe ; de feltehető, hogy már korábban lassan, fokozatosan fejlődik ; a beteg csak később veszi észre, amikor az exophthalmus már tetemes méreteket ölt. Az e. foka különböző lehet. Az e. foka és kifejlődési idejének egybevetésével készült grafikon szerint az első percben hirtelen növekszik, majd 3—4 perc alatt éri el a maximumát. Ismételt előrehajlás után ez gyorsabban következik be. A szemkidiilledés alatt a bulbus inkább előre le- és kifelé nyomul (talán a v. opht. sup. varixa miatt).

Néha a test egyéb részein is előfordulnak véna tágulatok, ez azonban nem feltétel és a kórképpel nem hozható összefüggésbe. A látás többnyire

nem romlik, de retrobulbáris haematomák, illetve haemorrhagiák optikus atropinéhoz vezethetnek. Kettős látás és a szemteke mozgási korlátozottsága ritka. Szembeötlő szemfenéki elváltozás ritka ; optikus atrophia, retinális vérzés, telt ebb vénák, positiv vena-pulsatio néha észlelhető. Tensio általában normális. Ritkán előfordul az e. alatt a bulbus pulzálása, ami azáltal jöhet létre, hogy az arteria ophthalmica időlegesen érintkezik a megnyúlt v. opht.val ; vagy a sinus cavernosus összenyomatása okozza a pulzálást. Megfigyelték az arc asymmetriáját is. Sok esetben észlelték, hogy nyugalmi helyzetben vagy hanyatt fekvéskor az e.-t enophthalmus váltja fel. Ennek fennállása elkülönítő kórjelzés szempontjából is fontos, mert ebből következtetni lehet a betegség régebbi fennállására is. Ennek az a magyarázata, hogy a retrobulbáris zsírszövet atrophiás, amihez pedig idő kell. A betegség gyakoribb baloldalúsága miatt a koponyaalapon, a foramen jugulare b. o.-i szűkebb voltára gondoltak, ez azonban csak feltevés.

Elkülönítő kórjelzés szempontjából elsősorban az e. pulsans jön tekin7. ábra. Nyugalmi helyzetben exophthalmus nem észlelhető

2. ábra. A bal v. jugularis leszorításakor a bal szem 22 mm-re nyomul előre felé