Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 4. szám
Exophthalmus intermittens* (Műtéttel gyógyított eset) COXSIAXTIJiOTITS MILÁN és GUSZICH AURÉL Exoplithalmust okoz minden olyan kóros folyamat, mely a szemgolyót előrefelé nyomja. A szemüreg sebészi feltárásának fő javallata a szem kidülledése. Verebély, Takács dolgozataiból ismeretes a kérdésnek az a irodalma. Jelen dolgozatunkban az angiektatikus szemkidülledésnek egyik fajtájával, a szemgolyónak retrobulbáris varixos, illetve retrobulbáris pangás okozta kidülledésével kívánunk foglalkozni, az ún. exophthalmus intermittenssel, melynek műtéttel gyógyított esetéről számolunk be. Az anatómiai adottságok mellett az egyén szervezetének, alkatának, életkörülményeinek figyelembevétele is szükséges, nemkülönben szöveti, sejti energiabeli egyensúly-eltolódásnak is. Birch—Hirschfeld és Dandy a vénás eredetű, intermittáló szemkidülledést alkatinak, illetve Lagrange veleszületettnek tartja. Lehetséges, hogy ilyen esetekben az ektodermális fejlődés zavarairól van szó. A szemüreg az extradurális erek fejlődésének helye. Dobraniczhy és Soviakovszkij esetében mikrophthalmia mellett syndaktyíia, spina bifida, atresia ani fordult elő. Az értágulatok többnyire felnőtt korban lépnek fel, ami arra utal, hogyha veleszületettek is, kifejlődésükig hosszabb fejlődésen kell átmenniök. A nyirokkeringésnek is nagy jelentősége л ап a retrobulbáris pangás létrejöttében. Már az első évben kimutathatók a könnymirigyben, a könnytömlő falában nyiroksejthalmazok. Kóros viszonyok között ez a felszaporodás nagyfokú is lehet (Mees). Az egyén hajlamától függ, esetleg allergiás állapotától, hogy a nyirokerek közé beiktatott lymphocita halmazok mikor növekednek kórosan oly fokban, hogy bizonyos mérvű nyirokpangás álljon elő (Luzsa). A szemgolyót számos finom képlet tartja a helyén, ha ezeknek egyensúlyi állapota megbomlik, bekövetkezhet a szemkidülledés. A szemüreg tartalmának bárminemű megszaporodása (daganat, vérömleny, nyirokpangás, visszerek, levegő, gennyedés) a szemet kifelé tolja. Basedow-betegségben néha féloldali exophthalmus is előfordul, erre is kell gondolni, nehogy hibás kórjelzést állítsunk fel. Meg kell figyelni a két szem állása közötti különbséget. A tapintás és szemészeti vizsgálat mellett pontos rhinológiai és röntgenvizsgálat is szükséges. A látótérszűkület, centrális vöröszöld scotoma, a vakfolt megnagyobbodása már a subjectiv tünetek előtt útbaigazít. Gyulladásos szemkidülledés hirtelen fejlődik ki és jellemző rá a fájdalom. Szemgolyó mögötti daganat nyomásra fájdalmatlan, legfeljebb kellemetlen feszülő érzést okoz. Az érdaganatokra jellemző az egyéb daganatféleségekkel szemben a szemmozgások megtartottsága a különböző fokú szemkidülledés mellett. Rövid idő óta fennálló szemkidülledést a szemizmok hirtelen kifáradása is okozhat . Exophthalmus előtt, vagy azzal egyidejűleg kifejlődött vakság, gyulladásos tünetek nélkül, látóidegdaganat mellett szól. Ritkább alakja az ún. intermittáló forma, melyet az orbitális keringés za\'arai tartanak fenn, többnyire a szemüregben elhelyezkedő tágult visszerek. Surranás, pulzáció nem észlelhető. A szem kidülled, az azonos oldali arcfélen feszülésről panaszkodik a beteg, ugyanitt és a halán* 1950-ben a budapesti Szemész Szakcsoport nagygyűlésén tartott előadás alapján. 149
