Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 3. szám
A Szabolcs utcai Orrostovábbképző Intézet (igazgató : Doleschall Frigyes az orvostudományok kandidátusa) Szemosztályának (főorvos: Weinstein Pál) közleménye A retinopathia diabetica pathológiája FORGÁCS JÓZSEF A diabeteses árváltozások az elmúlt években egyre fokozódó mértékben a diabetes kutatás érdeklődésének a középpontjába került. Ennek magyarázata a diabeteses érszövődmények egyre gyakoribb megjelenése. Ma már kétségtelenül bebizonyított tény, hogy számolnunk kell egy önálló diabeteses érbetegség, az angiopathia diabetica, létezésével. Ezen érbetegségre jellemző, hogy szemben az arteriosclerosissal, nem az artériákat, hanem a kis arteriolákat, kis vénákat és a capillarisokat támadja meg és elsősorban a retina, vese és bőr hajszálereire lokalizálódik. A diabeteses érszövődmények tanulmányozásában a diabetesesek ideghártyájának erein tett pathológiai megfigyelések döntő jelentőségűek voltak és nagy mértékben hozzájárultak a kórkép tisztázásához. Vizsgálatainkban, 12 diabetesben elhunyt egyén retinájának érrendszerét dolgoztuk fel az előbbi cikkünkben ismertetett módszerekkel (tusinjekció, PÁS festés, illetve a kettőnek egyidejű alkalmazása, benzidin módszer, továbbá néhány esetben sudan eljárással zsírfestés). Vizsgálati eredményeinkről az alábbiakban kívánunk beszámolni. A diabeteses érelváltozások legkoraibb jelének a retina erein a vénás capillaris hurkok tágulatát tekinthetjük, amit Elwyn a capillarisok előtti arteriolák spasmusának tulajdonít és ,,prostasis“-nak nevez. (1. ábra). Ugyanez a kép a diabetesesek körömágyi capillarisain, valamint a bulbaris kötőhártyán a vénás szár teltségének, a vénás capillarisnak elongációjának és a venulák kitágulásának a formájában ugyancsak megtalálható. Ezt a stádiumot a diabeteses retinopathia jellegzetes érelváltozásainak, a capillaris mikro-aneurismáknak a kialakulása követi. Ballantyne és Löwenstein a retina festetten készítményein tette először azt az észlelést, hogy az addig pontszerű vérzések nek tartott ideghártyai elváltozások tulajdonképpen kisebb-nagyobb bogyószerű hajszálértágulatok, melyek a retinopathia diabetica egyik legkoraibb és legjellegzetesebb megjelenési formái. Ezen érelváltozások a capillaris falnak 80—100 mikron nagyságú kiöblösödései, amelyek azonban kisebbek is lehetnek (20—30 mikron), mely esetben szemtükörrel nem láthatók és így azok a retinopathia diabetica legkoraibb ún. subklinikai stádiumának felelnek meg. A kifejlődött aneurismák többnyire bogyóalakúak. ritkábban cylindrikusak 1. ábra. Tágult capillaris kacsok (Tusinjekció ) ábra. Rogyószerű aveurisma (Tusinjekció ) 117