Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 3. szám

A Szabolcs utcai Orrostovábbképző Intézet (igazgató : Doleschall Frigyes az orvostudo­mányok kandidátusa) Szemosztályának (főorvos: Weinstein Pál) közleménye A retinopathia diabetica pathológiája FORGÁCS JÓZSEF A diabeteses árváltozások az elmúlt években egyre fokozódó mértékben a diabetes kutatás érdeklődésének a középpontjába került. Ennek magyará­zata a diabeteses érszövődmények egyre gyakoribb megjelenése. Ma már két­ségtelenül bebizonyított tény, hogy számolnunk kell egy önálló diabeteses érbetegség, az angiopathia diabetica, létezésével. Ezen érbetegségre jellemző, hogy szemben az arteriosclerosissal, nem az artériákat, hanem a kis arteriolá­­kat, kis vénákat és a capillarisokat támadja meg és elsősorban a retina, vese és bőr hajszálereire lokalizálódik. A diabeteses érszövődmények tanulmányozásában a diabetesesek ideg­hártyájának erein tett pathológiai megfigyelések döntő jelentőségűek voltak és nagy mértékben hozzájárultak a kórkép tisztázásához. Vizsgálatainkban, 12 diabetesben elhunyt egyén retinájának érrendszerét dolgoztuk fel az előbbi cikkünkben ismertetett módszerekkel (tusinjekció, PÁS festés, illetve a kettőnek egyidejű alkalmazása, benzidin módszer, továbbá néhány esetben sudan eljárással zsírfestés). Vizsgálati eredményeinkről az alábbiak­ban kívánunk beszámolni. A diabeteses érelváltozások legkoraibb jelének a retina erein a vénás capil­laris hurkok tágulatát tekinthetjük, amit Elwyn a capillarisok előtti arteriolák spasmusának tulajdonít és ,,prostasis“-nak nevez. (1. ábra). Ugyanez a kép a diabetesesek körömágyi capillarisain, valamint a bulbaris kötőhártyán a vénás szár teltségének, a vénás capillarisnak elongációjának és a venulák kitágulásának a formájában ugyancsak megtalálható. Ezt a stádiumot a dia­beteses retinopathia jellegzetes érelváltozásainak, a capillaris mikro-ane­­urismáknak a kialakulása követi. Ballantyne és Löwenstein a retina festetten készítményein tette először azt az észlelést, hogy az addig pontszerű vérzések nek tartott ideghártyai elváltozások tulajdonképpen kisebb-nagyobb bogyó­szerű hajszálértágulatok, melyek a retinopathia diabetica egyik legkoraibb és legjellegzetesebb megjelenési formái. Ezen érelváltozások a capillaris falnak 80—100 mikron nagyságú kiöblösödései, amelyek azonban kisebbek is le­hetnek (20—30 mikron), mely esetben szemtükörrel nem láthatók és így azok a retinopathia diabetica legkoraibb ún. subklinikai stádiumának felelnek meg. A kifejlődött aneurismák többnyire bogyóalakúak. ritkábban cylindrikusak 1. ábra. Tágult capillaris kacsok (Tus­­injekció ) ábra. Rogyószerű aveurisma (Tus­­injekció ) 117

Next

/
Thumbnails
Contents