Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)

1956 / 2. szám

Л csökkent érzékenység a cornea felső quadransára, a cornea felületének kb. 10%-ára terjedt ki. Az érzékenységi index 2—2,5 között váltakozott. Ez az érték változatlan maradt a későbbi ellenőrzések során is. A2 csoportnál 84 esetben, ahol a felső quadransban a limbus kiszélesedése és erezettsége a normálisnál nagyobb mértékű volt, a cornea felület 10—15%­­ánál jelentősen csökkent az érzékenység. Az érzékenységi index 2—3 között váltakozott. A 4. hét után a cornea felület 10%-ánál az index 2—2,5 között ingadozott. Ez az érték későbbi kontrollmérések után is azonos maradt. А В csoportból 20 esetben, mikor csak réslámpával látható néhány rövid érág lépte át a limbust, az érzékenység csökkenés hasonló volt, mint kiszéle­sedett limbusnál. 18 esetben a limbus erezettsége sűrűbb és az 1 mm széles­séget meghaladta, az érzékenység index 4,5—5 volt. Ez esetekben jelentős javulást csak az erezettség megszűnése után lehetett regisztrálni és akkor az index 2—2,5 lett. A C csoportban pannus tenuis 28 esetében, ha a pannus a cornea felület 15%-ánál nem borított nagyobb felületet és az erezettség gyér volt. az érzé­kenység csökkenése általában a cornea felületének 20%-át érintette és az index az erezettséggel arányosan 4—5 között váltakozott. A pannus gyógyu­lása után sem lett, az érzékenységi index 2-nél kisebb. Ha a pannus a cornea 15— 40%-át érintette, az érzékenység csökkenés 20—45% felületre terjedt ki. A pannuson kívüli kb. 1 mm-es sávban az index 2, limbus közelében 7—8, míg az erezettségtől függően a pannus területében általában 5—6 volt. Az érzékenységi index az erezettség csökkenése 4, majd a pannus gyógyulása után 2—3 között váltakozott, és ugyanekkor a pannus határán túl, a hypoaes­­thesiás sáv normális érzékenységű lett. A D csoportban 6 esetben pannus crassus fedte a cornea 30—50%-át. Érzékenység csökkenés a cornea felület 45—50%-ánál volt kimutatható. A pannuson kívüli sáv érzékenységi indexe 4—6 között váltakozott, — míg a pannus-szal fedett területen 10 felett volt. 4 esetben, mikor az egész corneát bőven erezett pannus fedte, az index szintén 10-nél nagyobb volt. A pannus elvékonyodása, erezettségének csökkenése sem változtatta meg ezt a számot, csak a pannuson kívüli sávon volt észlelhető kisfokú javulás. Fél év után ellenőrizve, pannus gyógyulása esetén is, az érzékenységi index 5—6 között maradt. Az E csoportban 5 trachomás cornea homály, illetve leukoma szerepelt. Ezen esetekben az érzékenységi index 4—6, — viszont a homály határán túl az érzékenység normális. Összefoglalva, a vizsgálatok alapján látható, hogy 1. trachománál az érzékenységcsökkenés mértéke a betegség folyamán változó, 2. nagyfokú érzékenység csökkenés sűrű erezettségnél található, 3. gyér erezettségnél az érzékenységi index a sarjszövettől függően változik, 4. leukomás cornea érzékenység csökkenése véglegesnek vehető, 5. trachoma után cornea ér­zékenység csökkenés marad vissza, ha betegsége alatt érzékenység csökke­nés volt kimutatható. Hogy az érzékenység-csökkenés a trachoma gyógyu­lása után mennyi ideid marad meg, ezt csak hosszabb idejű ellenőrző vizsgá­latok alapján lehet megállapítani. Ez irányban további vizsgálataink folya­matban vannak. összefoglalás 200 trachomás betegnél történt érzékenység vizsgálat. Az érzékenységi index a betegség folyamán változó értékű volt. Kimutatható a pannusos sárjszövet és erezettségének összefüggése a cornea érzékenység csökkenésével. Klinikai gyógyulás után is érzékenységcsökkenés maradt vissza. 81

Next

/
Thumbnails
Contents