Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 1. szám
Greenwood és Chu megállapították, hogy a thyroidectomia a taraj visszafejlődéshez vezet. Zawadovszky és V ermeulen bebizonyították, hogy a thyroxin nagyobb adagai kedvezőtlen hatást gyakorolnak a tojás-rakásra és az érett folliculusok degeneratiójához vezetnek. Idősb tyúkok tojás-rakását azonban a thyroidin kis adagokban való alkalmazása kedvezően befolyásolja. Eddigi megfigyeléseink bebizonyították, hogy 400 órát meghaladó periodikus megvilágítás 6 hónapos kacsák gonádjainál degeneratiós jelenségeket idézett elő. A pajzsmirigy szövettani képe ezen időszakban intensiv hyperaktivitást mutat. Ezen időszakban az állatok fogyása is megfigyelhető, nyugtalanul viselkednek, kitépik egymás tollát, izomzatúk sötétté válik stb. További 6 állatot kastráltunk, melyek közül 3 állatot 174, 252, 282 órán át világítottunk meg időszakosan. Egyrészt nem tudtuk megállapítani a pajzsmirigy aktiválódását a gonádok eltávolítása után, másrészt a 282 órás megvilágítás nem volt hatással a pajzsmirigyre. Kastrált állatokon történő megvilágítási kísérleteink, még folyamatban vannak. Vizsgálataink az irodalom fenti adataival teljes összhangban vannak. Megfigyeléseink alapján feltételezzük, hogy fénybehatásra a pajzsmirigy aktiválódása jön létre, ami eleinte kedvezően befolyásolja a gonádok functióját, azonban lassanként a pajzsmirigy hyperaktivitása következik be, ami a gonádoknál már functió-zavart okoz. A nemi szerveken degenerativ jelenségek jönnek létre. összefoglalás Kacsáknál a megvilágítás a pajzsmirigy aktiválódását okozza. A megvilágítás folytatása a pajzsmirigy hyperaktivitását idézi elő. Az állatok veszítenek súlyukból, nyugtalanná válnak. A gonádok működése csökken, degeneratiós jelenségek lépnek fel. A fénynek a neuroendocrin-rendszerre gyakorolt hatása a szemen keresztül, a retina megvilágítása útján jön létre. Irodalom A ron és Benoit: C. R. Soo. Bioi. 116, 218. 1939. — Benőit és Aron : C. R. Soc. Bioi. 116, 121. 1939. — Bergfeld: Endokrinologie, 6, 269. 1930. — Greenwood és Chu: Quart. J. Exper. Phys. 29, 11. 1939. — Dempsey: Endocrinology, 32, 123. 1943. — Kenyon: eit. Puntriano und Meites. — Kleinpeter und Mixner: cit. Puntriano und Meites. — Lederer: Les relations thyro-ovariennes. Masson et Cie. 1946. Paris. — Meyerson: cit. Lederer. — Puntriano und Meites: Endocrinology 48. 1951. — Radnót: О. H. — Acta Morphologica (Hung.) 5, 369. 1955. — Radnót és Orbán: Acta Medica (Hung.) 8, 369. 1955. — Radnót, Wallner és Török: О. H. 96, 881. 1955. — Turner és Benedict : C. Clin. Inven. 11, 761. 1932. — Vermeulen : Arch. Nederl. Phvsiol. 13, 603. 1939. — Zawadovszky: Arch. f. Entwicklungsmech. 110, 149. 1927. M. P а д и о T, T. О p б а и : Влияние света на функцию щитовидной железы, У уток освещение вызывает повышение активности щитовидной железы. При продолжении освещения отмечается гиперактивность щитовиданой железы. Вес животных понижается, они становятся беспокойными. Гонадотропное действие понижается, отмечаются дегенеративные изменения. Влияние света на нейроэндокринную систему происходит через глаза, путем освещения сетчатки. Magda Radnót und Tibor Orbán: Wirkung von Licht auf die Schilddrüsenfunktion. Bei Enten führt die Beleuchtung zur Aktivierung der Schilddrüse. Die Fortsetzung der Beleuchtung ruft die Hyperaktivität der Schilddrüse hervor. Die Tiere verlieren an Gewicht und werden unruhig. Die Gonadenfunktion nimmt ab, Degenerationserscheinungen treten auf. Die Wirkung des Lichtes auf das neuroendokrine System kommt durch das Auge, durch die Beleuchtung der Retina zustande. 3
