Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 1. szám
mazásra kerülnek a világ különböző tájain. A műtéttanok részben az irodalom feldolgozása alapján készülnek, erről tehát nem adnak kellő felvilágosítást. Ismeretes, hogy számos operáció tartja magát bennük, noha már senki nem végzi őket, az sem, aki a mútéttant írta. Körkérdés segítségével talán lehetne némi felvilágosítást szerezni, de pillanatnyilag ez kissé körülményesnek látszik. Még leginkább a folyóiratirodalomban mellékesen említésre kerülő Bl.operációk adják a legjobb tájékoztatást. Sajnos, elmulasztottam az évek folyamán ilyen adatokat gyűjteni, noha Bl. nevével ebben a vonatkozásban is gyakran találkozik az ember. így csak benyomásokról beszélhetek. A ptózis után leggyakrabban a cyclodialysis inversa kerül szóba, amely, úgy látszik, majdnem teljesen kiszorította az eredeti Heine-féle eljárást. Szélesen elterjedtnek látszik az inversio tarsi, amelyet többen is módosítottak már ; ezenkívül a szarufestés korommal és a cicatrisektomia. Elvétve majd minden Bl. -operáció megemlítésével találkozik az ember. Alig, vagy egyáltalában nem ektropium és entropium senile elleni műtétéivel. Ezeknek a kitűnő műtéteknek még nem akadt olyan nagytekintélyű szószólójuk, mint Lindner a ptózisoperációnak. Bl. nagy gyakorlati tevékenysége természetesen mélyreható elméleti alapokon épült fel. Közleményeinek egész sorában foglalkozik a szemhéjak anatómiai és élettani viszonyaival, a szemhéjak mozgásmechanizmusával, az entropium és ektropium keletkezési módjával, a tarsus egyensúlyi állapotával stb. Sok új és alapvető megállapítást köszönhetünk neki ezen a téren. Munkamódszere a műtevés és megfigyelés szoros összekapcsolása volt. Egyik, ebből a szempontból fontos közleményt (16) a következő szavakkal vezeti be : ,,Ha valaki nagy számmal végez szemhéji operálásokat, bő alkalma nyílik a szemhéj szerkezetének és működésének pontosabb megfigyelésére. A szemhéj mechanizmusának megismerésére és némely kóros helyzetváltozás okának kiderítésére az operálás annyival inkább alkalmas, mert némely műtétmód egyenesen kísérletszámba megy.“ ,,A szemhéj kóros helyzetváltozásai közül különösen az öregkori kifordulás és befordulás oka nincs még kellőképpen felderítve. Műtéti tapasztalataim és néhány egyéb kísérlet alapján iparkodtam e kérdést előmozdítani. — „Talán nagyon is sok időt fordítottam eme nem nagy jelentőségű kóros állapotok keletkezésének kérdésére, de therápiai haladást csak akkor remélhetünk, ha a bajok okát lehetőleg alaposan ismerjük.“ Sajnos, ezek a kóroktani közlemények főleg csak magyarul, vagy idegen nyelven csupán röviden, műtéttani közlések bevezetéseképpen jelentek meg, így kevéssé ismertek. Ezért találunk még a legtöbb mai tankönyvben is elavult és hibás nézeteket a trichiasis, entropium, ektropium stb. fogalmáról és létrejöveteli módjáról. Például a közkedvelt Axenfeld-féle tankönyv 1949-i kiadásában még az áll, hogy az ektropium senile oka az orbicularis tónusának csökkenése. Sajnos, Bl. egyik szép álma nem vált valósággá : az oxyoptriát és a Bl.féle látásvizsgáló táblákat nem sikerült nemzetközileg elfogadott szabvánnyá tenni. Nehéz ennek okait kideríteni ; talán ebben az esetben is azért, mert hiányzott az a nemzetközileg nagytekintélyű tudományos fórum, amely mellé állott volna. Nem kell sok tárgyilagosság annak megállapításához, hogy az oxyoptria elméletileg hiánytalan, gyakorlati szempontból kimagasló előnyökkel rendelkezik. Blaskovics el is követett mindent: rengeteg időt és egész anyagi erejét belefektette a táblák minél tökéletesebb előállításába és népszerűsítésébe. Nyomtatványok, brossúrák, tudományos közlemények készültek, táblák külön Európa és külön Amerika számára, bemutatások kongresszusokon, — mindez nem vezetett eredményre. 4
