Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
ного тела. У человека этотспособ был применен в 20 случаях, преимущественно у больных с помутнением стекловидного тела. Авторы трактруют возможный механизм действия вышеописанного метода. BélaAlberth und Árpád Bálint: Behandlung von Glaskörpertrübungen mit Ultraschallimpulse enthaltenden Schwingungskomplexen. Nach kurzer Litoraturübersicht besprechen Verff. die von Bálint konstruierte „Ultraschallglocke“. Im Tierversuch konnten mit dem Apparat 3 experimentelle Glaskörperblutungen aufgehellt werden. Am Menschen wurde die Behandlung in 20 Fällen, hauptsächlich bei Glaskörpertrübungen, durchgeführt. Der bei der Aufhellung der Trübungen möglicherweise eine Rolle spielende Wirkungsmechanismus wird behandelt. A szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének (igazgató : Jancsó Miklós akadémikus, egyetemi tanár) közleménye. 4 keringő тег intravascularis aggregatiujának közvetlen mikroskopos vizsgálata macska retinán THTJRÁNSZKY KÁROLY és CSETRI CSABA Az arteria centrális retinae embóliájánál Jäger (1) 1854-ben megfigyelte a retina erekben a vér űn. szemcsés áramlását (körnige Strömung). Ezt a jelenséget létre lehetett hozni a bulbusra gyakorolt nyomással is. Fritz (1) 1937-ben összefüggést állapított meg az ún. szemcsés áramlás és a retina erek keresztmetszete között. Fritz munkája nem nyújt felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy a szemcsés áramlás megjelenésekor a vörös vérsejtek aggregélódnak-e, vagy sem. Már 1852-ben közöltek megfigyeléseket a keringő vér intravasculáris aggregatiojáról élő emberen (Coccius, 2). Fahraeus (3) in vivo megfigyelései alapján megállapította, hogy a vörös vérsejt aggregatio rontja a gázcserét. Az utóbbi két évtized a témakör hatalmas kiszélesedését hozta, elsősorban Knisely és munkatársai révén (4), akik sok ezer emberen és állaton tanulmányozták a kis erek keringését és a keringő vér intravasculáris agglutinátióját, vagy amint ők nevezték ,,sludge“-képződést. (Sludge-nak nevezik általában az áramló folyadékokban suspendált szilárd részeket.) Knisely és munkatársai éles különbséget tesznek a pathológiás körülmények között megfigyelhető aggregátumok (sludge) és a physiológiás körülmények között is észlelhető tekercs (rouleau) képződés között. A rouleau hajlékony, követi az ér hajlását és bármikor széteshet alkotó vörös vértestjeire, melyek lapjukkal fekszenek össze és köztük semmilyen látható, tapadásukat elősegítő anyag nincs. A sludge rigid, nem tud elhajlani az élnek megfelelően és nem esik szét alkotó vörös vértestjeire. Vannak azonban nagyobb, összetett sludge-ok, amelyek széteshetnek kisebb. 30- 35 p. nagyságú ún. alkotó aggregátumokra, Kniselyék szerint „basic mass“-okra (4). Knisely és munkatársai szerint az ún. sludgeok nagyobbak, bennük a vörös vértestek különböző szögek alatt tapadnak össze és köztük gyakran áttetsző protein csapadék van. Hirschboeck és Woo (6) szintén azt állítják, hogy a kicsapódó plasmafehérjéknek szerepük van az aggregátumok keletkezésében, azonban szerepet tulajdonítanak keringés-mechanikai okoknak is. Singer és Motulsky (7) szerint egyes pathologiás esetekben a vörös vértesteket vékony hártya borítja, ami opsonin hatású és a vörös vértestek phagoeytálását segíti elő. Bellis és Snow szerint (8) a vörös vértestek elektromos töltésváltozása okozza az aggregátumok képződését és nincs szükség protein köpeny felvételére. Szemészet 6 81
