Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)

1955 / 2. szám

Knisely és társai (4) a legkülönbözőbb betegségekben (pulmonális tbc., arteriosclerosis, malária, pneumonia, poliomyelitis, scarlatina, leukaemia, typhus abdominalis stb.) szenvedő emberek conjunctivális keringését vizsgálták. Teljesen egészséges, nem agglutinálódott vért csak teljesen egészséges emberek­nél találtak, viszont egyetlen komolyabb beteget sem láttak, akinél ne lett volna agglutinatio. Knisely és társai szerint a sludge képződés nemcsak követ­kezménye, de részben oka is lehet egyes betegségeknek, illetve azok tüneteinek. Maláriás majmoknak heparint adtak (9), ami a sludge képződést gátolta, a malária plasmodiumokra azonban természetesen nem hatott. Azt látták, hogy a heparinozott majmok óriási plasmodium szám mellett is életben maradtak, sőt alig mutatták a betegség jeleit, míg a kezeletlenek jóval alacsonyabb plasmodium szám mellett is elpusztultak. Atebrin és kinin is hasonló hatásúnak bizonyult. Ё megfigyelések amellett szólnak, hogy az állatok megölésében a sludge képződésnek is szerepe volt. Ez a káros hatás valószínűleg a következő faktorokra vezethető vissza. 1. Az összecsapódott vér fokozott ellenállása a kúposán szűkülő arterio­­lákban és praecapillárisokban erősen csökkenti a véráramlás sebességét (4). 2. Az agglutinálódott vörös vértesteket a máj és a lép phagocytái elpusz­títják (9). 3. Az agglutinálódott vörös vértestek leülepednek a mozgóplasmában (10). 4. A sludge elzárhatja a kis ereket, s mikro-embolisatiót okozhat (11). 5. Megállapították, hogy a sludge képződés érfalanoxaemiát okoz, ami­nek a permeabilitás fokozódása és oedema a következménye. Az emberi anaemiák pathogenezisében is szerepet tulajdonítanak a sludge képződésnek. Az összecsapódott vörös vértesteket ugyanis a máj és lép phago­cytái elpusztítják. Különösen fokozott a phagocytosis a fehérje köpennyel bevont vörös vértestek irányában, ami viszont a hypoproteinaemiák pathoge­­nesisében játszhat szerepet (9). Maláriás majmokon és traumatizált kutyákon észlelték azt, hogy a hori­zontális vagy közel horizontális erekben az összecsapódott vér leülepedik (10). Ezzel a sludgeot a vénás thrombosisok előfutárának tekintik. Knisely, Eliot és Bloch észlelte először (12), hogy a mechanikusan sérült szöveteken keresztül, vagy amellett futó erekben sludgeok képződnek. Ha egészséges állatnak egy bélkacsát hasmetszés után előhelyezték, a trauma hatására kisebb sludge képződés jelentkezett, ami egy idő múlva megszűnt. Ha most ugyanolyan állat izompépjéből egy cseppet a bélre cseppentettek, néhány másodperc múlva erős sludge-képződést észleltek, az erek constrictió­­jától, vagy düatatiójától függetlenül (5, 13). A diffúzió gyorsasága arra enged következtetni, hogy a sludge kiváltó anyag kis molekulasúlyú. Bigelow és társai (14, 15) vetették fel először a sludge esetleges szerepét a crush syndromában. L. Warner (11) filmfelvételei azt bizonyítják, hogy a sludgeok el tudják zárni a vese glomerulusait. Fahraeus (16) a betegségek pathogenesisében nem tulajdonít jelentőséget a sludge képződésnek. Régóta ismert, hogy egészséges lovaknak is igen nagy a Vörös vértest süllyedési sebességük. Ez Fahraeus szerint azt jelenti — s ezt lovakon végzett vizsgálatai alá is támasztják — hogy egészséges lovak vére is aggregálódott. Ha pedig ez a lovakon nem okoz pathológiás elváltozáso­kat, feltehetően ez a helyzet más élő lényeknél is. Knisely, Bloch. Brooks és Warner (5) ezzel szemben kilenc biztosan egészséges lóban nem észleltek sludge képződést, amit a lovak tökéletes selectiójának és az atraumatikus bánásmódnak tulajdonítanak. Ha ugyanis a szokásos durva módon kötötték ki és döntötték a lovakat, már erre is gyakran fellépett kisebb fokú sludge képződés. 82

Next

/
Thumbnails
Contents