Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)

1955 / 2. szám

3. Contusio bbi utáni üvegtesti vérzések (7, 13, 16) teljesen fel tisztíthatok még olyan esetekben is, ahol más kezeléssel hiába próbálkoztunk. Ezt különben már ismertetett állatkísérletünk is bizonyítja. Ezekben az esetekben is hosszabb kezelésre van szükség, és így teljes látást érhetünk el még olyan szemeken is, ahol kezelés előtt vörös visszfény is alig volt nyerhető.

4. Külön kell említeni 18. esetünket, ahol az üvegtesti vérzés oka kétségtelenül hypertonia volt (260/120 Hg. mm). Ilyen esetekben az irodalmi adatok szerint újabb vérzés veszélye miatt nem tanácsos ultrahang-kezelést végezni. Betegünk látása a jobb szemén 0,02-ről 0,8-re, bal szemén 0,6-ről 1,0-re javult anélkül, hogy kezelés közben, vagy után friss bevérzést észleltünk volna. Lehet, hogy ez az új elvek alapján működő és más rezgéscomplexumot adó ultrahangforrásunk javára írható. Mindezek mellett ez volt egyetlen esetünk, ahol a kezelések idejét — szemben a többi esettel — nem emeltük, hanem végig megmaradtunk az 5 perces kezdő dosis mellett.

Az üvegtestben levő folyékony homályok ultrahangbesugárzás hatására minden esetünkben eltűntek. A jelenség mechanismusát magyarázó elméletet a rendelkezésünkre álló irodalomban nem találtunk. Az ultrahang physikochemiai, biológiai, thermikus és mechanikus hatásai alapján a homályok feltisztulásában a következő tényezőknek tulajdoníthatunk jelentőséget:

a) Hyperaemizáló hatás. A vérkeringés helyi élénkülése és az érfalak áteresztőképességének növekedése következtében gyorsul a csarnokvíz cserélődése.

b) Az ultrahang colliquáló hatására átmenetileg csökken az üvegtest viscositása, a homályok lesüllyednek.

c) Átmenetüeg csökken a felületi feszültség, tehát megnövekszik az üvegtest hártyájának és a homályban levő sejtek sejthártyáinak permeabilitása.

d) A kicsapódott fehérjék részben rehydratálódnak, részben kisebb molekulájú, oldható anyagokra esnek szét.

e) A homály képzésében résztvevő sejtek egy része cytolysist is szenvedhet.

Összefoglalás

Rövid irodalmi áttekintés után szerzők ismertetik az egyikük (Bálint) által szerkesztett „ultrahangcsengőt“. A készülékkel állatkísérletben 3 experimentális üvegtesti vérzést sikerült feltisztítani. Emberen 20 esetben végeztek kezelést, főként üvegtesti homályok esetében. Tárgyalják a homályok feltisztulásában szerepet játszó lehetséges hatásmechanismust.

Irodalom

1. Badtke: Kiin. МЫ. Augenhk. 114, 193—196. (1949). — 2. Brettsohneider: Der Ultraschall in der Medizin. Bd. 4. 45—48 (1952). — 3. Bergmann : Der Ultraschall und seine Anwendung in Wissenschaft und Technik. (Stuttgart, 1949.) — 4. Funder: Klin. Mbl. f. Augenhk. 122, 683—692. (1953). — 5. Grün, Funder, Wyt: Klin. Mbl. f. Augenhk. 116, 356—367. (1950). — 6. Hallermann: Cit. Funder. Kiin. Mbl. f. Augenhk. 122, 683—692. (1953). — 7. Hippauf : Ultraschall, eine Einführung. (Wien, 1951). — 8. Hug : Der Ultraschall in der Medizin Bd. 2. 32—37 (1950). — 9. Kleifeld: Zbl. Ophthalm. 55. 294. (1951). — 10. Pohlman: Die Ultraschalltherapie (Bern, 1951). — 11. Richardson: Ultrasonic physics (Amsterdam, 1952). — 12. Schwab, Wyt, Binder: Klin. Mbl. f. Augenhk. 122, 693—704. (1953). — 13. Schwab, Wyt, Nemetz : Klin. Mbl. f. Augenhk. 116, 367—376. (1950). — 14. Zeiss: Graefes Archiv. 139, 301—322. (1938).

Б. Алберт, А. Б а л и н т : Лечение помутнений стекловидного тела комплексами колебаний, содержащими импульсы ультразвука.

После краткого литературного обзора авторы дают отчет о применении, „ультразвукового звонка“, сконструированного Балинтом в опытах на животных. В трех случаях удалось прекратить вызванное экспериментально помутнение стекловид80