Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 1. szám
Bp. Orvostud. Egyet. II. sz. Szemklinikájának (ig. : Nónay Tibor egyet, tanár, az orvostud. kandidátusa) és a MAV Kórház (ig. : főorvos : Oo Lajos) szemosztályának közleménye Az allergiás érbetegségek szemészeti vonatkozásai, tekintettel a rosaeeás szaruhártyagyulladásokra SÍIITE LAJOS Az utóbbi évek allergia kutatásai, állatkísérleti eredmények, valamint emberen tett megfigyelések alapján felhívták a figyelmet az allergiás érjelenségek fontosságára. Adó ama megállapítása, hogy a túlérzékenység kifejlődésében a véredényekben lévő interoreceptorok (chemoreceptorok) fontos szerepet játszanak, az érrendszer jelentőségére utal. De Mvro és Focosi vasculáris allergiája kísérletes bizonyítéka annak, hogy nyulakat érzékenyítve, súlyos szemfenéki érelváltozások is előidézhetők : kezdetben értágulatok, vérpangás, majd később vénathrombosis sok vérzéssel. A késői időszakban elvégzett szövettani vizsgálat allergiás érfalmegbetegedés jeleit mutatta. D'Ermo tengerimalacokon anaphylaxiás schock kapcsán a látóidegfő erein figyelt meg feltűnő tágulatot, később oedemát és infiit rációt . Ugyanakkor a csarnokvízben histamint tudott kimutatni. Emberen is tehetünk néha olyan megfigyeléseket, amelyek allergiás jellegű érfalkárosodásra utalnak. A •’szemtekei kötőhártya egyes részein, főleg felül körülírt belöveltség, értágulatok támadhatnak olykor izgalmi tünetek kíséretében s ezen tünetek minden kezeléssel dacolnak. Csupán a szervezetben elrejtett és nehezen felkutatott gócok kiiktatására szüntethetők meg ezek a tünetek. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a régóta rejtőzködő gócoktól későn szabadítva meg a beteg szervezetét, a kötőhártyai erek feltűnő tágulata és kanyargóssága marad vissza. Ez a jelenség alig, vagy csak hosszú idő alatt csökken. Ennek okául az érfalak bakteriális eredetű liyperergiás károsodása tehető felelőssé. Ilyen irányú adatokat szolgáltatott Nover, aki különböző szembetegségek szövettani képét demonstrálta, melyek mind érfal elváltozások következtében támadtak. Az érfalelváltozások részint arteriolitis obliterans, részint periarteritis nodosa képét adták. Ezek különböző, főleg fertőzéses allergia kapcsán támadt hyperergiás érfalmegbetegedésnek foghatók fel. A bakteriális allergének az egész szervezet és így a szem erein is feltűnő hyperergiás gyulladásokat okozhatnak. Kérdés, hogy más természetű allergének létrehozhatnak-e a szemen hasonló értüneteket. Vizsgálataink súlyos rosaeeás szaruhártyagyulladásban szenvedő betegeken történtek, ahol allergiás okok biztosan szerepelnek. Az ilyen szemeken gyakorta feltűnő érjelenségek láthatók, amelyek élőben réslámpával jól megfigyelhetők. Régebben a gyomor-bélhuzam jelentőségét hangsúlyozták jobban, újabban inkább belső elválasztású zavarokra gondolnak, azonban számos körülmény szól allergiás okok mellett. Tudjuk, hogy a belső elválasztású mirigyek, jelentős szerepet játszanak az allergiás szembetegségek keletkezésében. Fontosabbak a közvetett hormonhatások. Ezek megzavarhatják az allergiás szervezet addig egyensúlyban lévő állapotát. Az amúgy is labilis vegetatív idegrendszerre, valamint a szervezet szöveteire is kedvezőtlen befolyást gyakorolnak és ilymódon allergiás tünetek, így szemtünetek keletkezésére vezetnek. Kevésbbé tisztázottak azok a hormonhatások, amelyek közvetlenül szerepelnek kórokként a szem allergiás betegségeiben. Egyes szerzők tagadják, hogy saját hormonok, mint autoallergének szerepelhetnek. Ezzel szemben B. Zondek, Landau és Bromberg allergiás egyéneken túlérzékenységet állapítottak meg saját hormonjaikkal szemben. Számos steroid hormont mint oestront, progesteront, pregnandiolt, corticosteront, testosteront használtak fel igen kis dosisban intracutan bőrpróbához 6 rosa-41
