Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 3. szám
célravezető szokott lenni az alsó ferde hátrahelyezése. (Az alsó ferde hátrahelyezése szívesen végzett műtét, mert a lefelé tekintést a paretikus szemen jól előmozdítja, nem változtatja meg a szemhéjak helyzetét és technikailag nem különösen nehéz.) Hogy az ép szemen szükségesek-e beavatkozások, az attól függ, mikép viselkedik ezen az oldalon a paretikus izom synergistája és antagonistája. Itt döntő szerepe szokott lenni annak, hogy a fixatio melyik szemre tolódik el. Ha a paretikus szem veszi át a fixálást (gyakori eset OS. hüdésnél), akkor az obi. sup. gyengesége mellett rendesen erősen túlműködik az ép szem alsó egyenese, felső egyenese viszont hypofunctiót mutat (secundaer gátlás). Ilyenkor a felső egyenest resectióval megerősítjük, de ha ez nem volna elég, még az alsó egyenest is óvatosan hátrahelyezzük, vagy myotomizáljuk. Ha az ép szem lesz a fixáló, akkor is általában kimutatható az ezen oldali felső egyenes viszonylagos hypofunctiója, úgyhogy — ha netán a paretikus izommal antagonista obi. inf. hátrahelyezése nem adna kielégítő eredményt — még ezen az izmon is végezhetünk resectiót. Eddigi tapasztalataink szerint az egyes műtéteket célszerű külön-külön (s nem egyszerre, mint egyes szerzők teszik) elvégezni. Az elmondottak mutatis mutandis vonatkoznak egyéb szemizomparezisek műtéti helyreállítására, például Paresis: M. rect. sup. I. d. fixál a bal szem : a) kisebbfokú b) nagyobbfokú fixál a jobb szem : a) kisebbfokú b) nagyobbfokú Műtét: Resectio m. rect. sup. I. d. Resectio m. rect. sup. I. d. + myotomia, V. retropos. m. rect. inf. I. d. Retropos. m. obi. inf. I. s. Retropos. m. obi. inf. I. s. + resectio m. rect. sup. l.d., esetleg retropos. m. rect. inf. I. d. Összefoglalás Szerzők közleményük 1. részében ismertették a vertikális izomműtéteket megelőző kórismézési eljárásokat, a műtéti javallatokat és ellenjavallatokat. А II. részben ismertetik 6 vertikális izombénulás és 19 horizonto-vertikális kancsalsági eset műtéti kezelésével nyert tapasztalataikat. A hazai irodalomban ez az első ilyen tárgyú közlés. Az első csoport tagjai közül öt az egyik felső ferde és egy az alsó ferde parezisét mutatta. E betegek már kifejlett fusiotehetséggel rendelkeztek. A végzett vertikális műtétek (u. m. 5 obi. inf. retropositio, 3 rect. inf. retropositio, 1 rect. inf. elongatio, 1 rect. sup. resectio, 1 obi. inf. resectio) teljes eredménnyel jártak a panaszok megszüntetése és párhuzamos szemállás helyreállása tekintetében. Az obi. inf. resectio az izom főműködése irányában nem adott kielégítő eredményt, ennek ellenére a beteg panaszmentessé vált. A betegek második csoportjában, amely 13 monokuláris és 6 alternáló horizonto-vertikális kancsalságból állt, összesen 66 izomműtétet végeztek. Ezek közül 30 vertikális műtét volt (18 obi. inf. retropositio, 1 obi. inf. myotomia, 1 obi. inf. resectio, 3 rect. inf. retropositio, 2 rect. inf. elongatio, 2 rect. sup. retropositio, 3 rect. sup. resectio). A beavatkozások előtt a tompalátást és az anomalis retina-correspondentiát az esetek egyrészében orthoptikai kezeléssel szüntették meg ; fusióval ekkor még egy beteg sem rendelkezett. Kizárólag vertikális műtét csak két esetben 163
