Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 1. szám
hártyát erősen hátranyomta az üvegtest felé. Gyökeres műtété a legkedvezőbb esetben is óriási kolobómával gyógyult volna, nagyon valószínű azonban, hogy a lencsehíj as szemen üvegtest vesztését nem tudtuk volna elkerülni. A leírt módon kezelt iriszciszta a szem mindenféle károsodása nélkül, tartósan gyógyult, a látás kitűnő. Bizonyos, hogy ez az eredmény más módon még csak megközelíthető sem lett volna. Ilyen jósikerű esetről maga Lindner sem számol he. Az eljárást dicséri Fronimopoulos is. Az esetet Mócsy Márta dr. 1950 V. 20-án a szakcsoportban bemutatta. 2. Időszakosan helyéthagyó hályogmaradélc kivonása Ennek az esetnek érdekessége elsősorban a műtét javallata. Mint annyiszor, itt is félszemű ember sorsáról kellett dönteni; arról, hogy mi a veszedelmesebb, operálni vagy nem operálni. Több vélemény közül kellett választanunk : Ne nyúljunk hozzá, ez a legjobb. — Végezzük el a műtétet, amíg el nem késünk vele. —- Igen sokat segíthetünk, de nagy a kockázat. Ez volt Horay nézete. A most 72 éves gépszerelőt Grósz professzor 1930 és 1931 mindkét szemén hályog miatt operálta. Mindig nagyfokban közellátó volt és — elmondása szerint — az operáció után hat évig a balszemével jól látott, de ezt akkor vérzés miatt el kellett távolítani. Két évtizeden át aztán a megmaradt jobb szemével végezte kenyérkereső, finom munkáját. Ezen a szemen felső .szivárványcsonkolás és vaskos maradék a műtét emléke. Dolgozni csak úgy tudhatott, hogy a hályogmaradék már régebben félrecsúszott a pupilla területéből. Látása 1950. VII. 20. szemelőtt ujjolvasás,—oyl 4,0 90° = 5/30. (Györffy). Most avval a panasszal jött, hogy az utóbbi hónapban fokról-fokra rosszabbul lát. Véletlenül jött rá, hogy látása csak akkor tiszta, ha fekszik. A beteg fennjáró és ülő helyzetében a pupilla egész területét kitölti a hálvogmaradék, amelyet a függesztő csak felül-kívül rögzít. Nagyobb része átlépett az elülső csarnokba, lefekvéskor azonban eltűnik, hátra, az üvegtestbe lóg. Tehát a lencsefüggesztő fokozódó gyengülése miatt a maradék annyira mozgékonnyá vált, hogy helyzetét időszakosan, a fejtartás szerint változtatja. Tulajdonképpen majdnem az egész lencséről van szó : a teljes tok eredeti szélességében, benne vastag kéreggyűrű. (5. és 6. ábra.)Látás 1952 XII. 1. Ülve: szemelőtt ujjolvasás, fekve : -f-cyl 5,0 = Cs. IV. Betegünk tehát csak fekve tudott olvasni. Hasonló esetről számolt be Favori, akinek a betege évek óta megtanulta, hogy luxált szemlencséjét bizonyos fej mozdulattal pupillája területébe hozza vissza. Az ilyen esetek nem is nagyon ritkák. 8
