Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 1. szám

oldali harmonikus beidegzés szabálya még nem lépett érvénybe. Egy három­hónapos gyermeknél már megvan a binocularis junctio, a velősödés zavaránál dissotiált szemmozgások jellemzőek. Említettem, hogy a fenti ismertetett eseten a betegnél másfél éves korában összetérő kancsalság is volt. Mások megfigyelése szerint is állandósul a kancsalság „papilla grisea“ mellett. Keiner éppen a myelogenesis zavarát mutató esetei alapján állítja fel új hypothesisét a strabismus eredetére vonat­kozóan, miszerint az általa primer kancsalságnak nevezett kancsalságok a velősödés zavarán alapszanak, a refractiós rendellenességen alapuló szem­­állási zavarok secunderek. A strabismus convergensnél a monocularis és bino­cularis optomotoros reactiók sorrendbeli kifejlődésének zavaráról van szó. A divergáló kancsalságok az optomotoros reflexek zavarával hozhatók össze­függésbe. Az elmondottakból láthatjuk, hogy az optomotoros reflexek, a condi­­tionált fényinger-reflexek felépülésének tanulmányozása új megismerésként építhető be a klinikumba és általuk az orthophoriosatio zavarát ismerhetjük fel. Saját észlelésem után tanulságként azt vonhatjuk le, hogy az újszülött­kori vakság gyanújánál az opticus színbeli eltérését, atrophiásnak tűnő fehéres V. szürkeségét látva gondoljunk a myelinisatio zavarát kifejező retardatiós tünetre és arra, hogy a papilla grisea leletét az orptomotoros reflexek vizsgála­tával kell kiegészíteni, mielőtt a szülőkben a reménytelenség érzését keltenénk, arra gondolva, hogy veleszületett irreversibilis opticus bántalomról van szó. Irodalom Keiner : New Viewpoints on the Origin of Squint. 1951. •— Duke -Elder : Text Book of Ophthalmology. IV. — De Crinis : Der Aufbau der Grosshirnleistungen. Medizinische Welt, 1934. No. 31. Béla Boros: Über die Störungen der Myelogenese. Борош Вейла: О нарушениях миэлогенеза. A szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye. (Igazgató : Kukán Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) A tuberkiilosis haem agglutination próba jelentősége a szemészeti diagnosztikában Irta: GALLI LOR A XT A szemtuberculosis hasonlóan a tüdő- és bőrtuberculosishoz, igen sokféle, sokszor klinikailag nem specifikus formában jelenik meg. A megbetegedés nemcsak a Koch bacillus invasióján, hanem tuberculoticus bakteriális aller­gián is alapulhat. Ezért és mert ritkán áll módunkban kórszövettani vizsgála­tot vagy szövettenyésztést végezni, nehéz bebizonyítani exakt módon élőben a tuberculoticus kórokat. Pedig ma, az antibioticumok fejlődő korszakában a pontos diagnosis már nemcsak elméleti és prognosztikai jelentőségű. A haemokultúra (Löwenstein, Meller) — bármekkora is a tudományos értéke — a diagnosztikában nem alkalmazható a hosszú tenyésztési idő és a tenyésztés sikerének a véletlentől való függése miatt. Ezért a fősúlyt a szem specifikus elváltozásai és a rtg. lelet mellett a szervezet immun-allergiás 55

Next

/
Thumbnails
Contents