Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
illetőleg Flechsig és le Roy Conel vizsgálataira támaszkodva tudjuk, hogy az az 1— és 6. hónapig fejeződik be. Az intrauterin élet ötödik hónapjában a ganglion sejtek proliferatiója megtörténik, csupán azok nagyságának, structurájuk alakulásának folyamata és a fehérállomány felépítése nem fejeződött még be. Az occipitalis kéreg és a perifériás szerv összeköttetései a második év végéig folyamatosak. Ennek a folyamatnak konstruktív alkotói a fényingerek és a gyakorlat lesznek. Berger és de Crinis mutatták ki, hogy a cytodendro-genesis parallel halad a functióval. Az area striata sejtjeinek érése után indul meg az area para- és peristriata sejtjeinek fejlődése. Az assotiatios és emlékfunctiók kialakulása éveket vesz igénybe. A fehérállomány rostjainak myelin hüvelye a születés idején még fogyatékos, ennek következtében a perifériás szerv és az agy összeköttetései sok tekintetben hiányosak. A corticalis mező velősödése, a motoros és sensoros regiok, az ú. n. projectios centrum idegsejtjei részben már a születéskor érettek. A subcorticalis centrumok összeköttetése a kéreg felé fokozatos. A tractus opticus, corpus geniculatum laterale, radiatio optica és area striata irányában halad a velősödés. A secunder optikai radiatio (stratum sagittale internum) még hiányos velősödést mutat. Ennek a résznek a 2—4 hónapok között fejeződik be a velősödése. A látóideg a lamina cribriformisig már a születés idején érett, a retina differenciálódása is csaknem teljes, azonban a macula minden lehetséges functiójának kialakulásához néhány hónap szükséges. A látópálya velősödésének anatómiai programmja szerint történik az optomotoros reactiok kifejlődése is, másszóval ilyen fokozatos az intero-proprio- és exteroceptiv reflex benyomások alapján a látás összbenyomássá való alakítása és megőrzése. A környezeti hatások szerint a functionális igények növekedésével a kérgi ganglion sejtek protoplasmateste is tömegesebb lesz. A látópálya velősödésének normális menetében lehet azonban időbeli eltolódás. A szem motoros reactióinak és a fényperceptio vizsgálata alapján a velősödés zavarában általában 3 lehetőség van : 1. Illetheti a corticopetalis tractust az első és második neuronban. 2. A cortico-fugalis tractust és 3. lehetnek normalis viszonyok. Az első esetben az első két neuronban mutatkozó vezetési zavart találunk, legkifejezettebb esetben sem fényérzés s így pupillareactio sincs, enyhébb esetben a pupilla féregszerű összehúzódását, gyenge fényérzést találunk. Amennyiben pupillareactio van, a második neuron éretlen, a meglévő fényérzés pedig minden valószínűség szerint csak subcorticalis fényérzés. A második vázolt lehetőségnél a cortico-fugalis tractus hiányos velősödésénél az újszülött fényérzése és pupillareactio ja megvan, de hiányoznak v. igen gyengék az optomotoros reactiok. A harmadik esetben a fényérzés és motoros reactiok normálisán jelen vannak. Lehetnek átmenetek, esetleg féloldali zavarok. A fenti velősödési zavarok megjelölésére Keiner a myelogenesis retardata elnevezést ajánlja. Az elmondottak rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos lehet bizonyos esetekben, hogy a látóidegfő színkülönbségeit, — melyeknél az atrophia gyanúja merül fel, — pontosabban mérlegeljük, továbbá, hogy az ilyen papillalelet mellett mennyire fontos az optomotoros reflexek ellenőrzése. Az újszülött visualis impressióit illetőleg ugyanis kezdetben alig van támpontunk arra, hogy egy újszülött valóban lát-e. Bár kivételesen lehetséges, hogy közvetlenül a születés után megvan a binocularis fixálás, a convegentia megfelelő változásával, az újszülött a szeme elé tartott tárgyakat nemcsak követi, hanem közelítésnél a szemek összetérése is fokozódik, mégis az esetek túlnyomó részében csak elemi perceptióról beszélhetünk, az újszülöttnek csak protopathiás látása van. (Parson). Összehasonlító fiziológiai tanulmányokból ismeretes, hogy az újszülöttkorig a szemmozgások csak bizonyos filogenetikai fejlődésen ke53
