Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
születése óta szemeivel állandóan mozgásokat végez. A terhesség és szülés normális lefolyású volt. Jelen állapot : Jól fejlett csecsemő. Szemtekék normalis fejlettségűek, állandó incoordinált mozgásokat végeznek. Fixálás sem sötét, sem világos szobában nincs a bevetített fényre. A pupilla fényreakciója alig figyelhető meg. Törőközegek tiszták. Pigmentszegény világos fundus, mindkét papilla szürkés fakó, határai élesek. Macula ép. Általánosabb vizsgálatot nem végeztem. Első benyomásom az volt, hogy a gyermeknek szürkésen sorvadó látóidegei vannak. Szüleivel sejtettem, hogy kevés remény van a látás kifejlődésére, de „bízzunk az idegek megerősödésében.“ Rendelésem energikus Brvitamin és Prostigmin volt. A gyermek állapotának ellenőrzésére másfél évig nem volt alkalmam. Ebben az időben szülei azt az üzenetet küldték, hogy köszönik a gyógyítást, a gyermek szépen lát, úgy viselkedik, mint egy normális látású. Miután magam is meglepődtem ennek közlésén, ellenőrzésre kértem a gyermeket, amikor újabb vizsgálat alkalmával azt találtam, hogy a korábbi szemmozgászavarok megszűntek, a pupillák jól reagáltak, csupán a bal szem 10—15°-os convergens kancsalsága volt megállapítható. A látóidegfő a korábbi szürkeségével szemben normalis színű. A gyermek szemeivel fixál, a tárgyak után nyúl. Optomotoros reflexek rendben. Ezek után nem lehetett kétséges, hogy a látóideg velősödésének zavaráról, késéséről volt szó. Az ilyen esetekre 1926-ban Beauvieux hívta fel a figyelmet és azokat „dysgénesie myelinique optique“ vagy „pseudoatrophia“, „papilla grisea“ eseteiként említi. A papilla szürke színe tehát a velősödés hiányát fejezi ki. A látászavaron kívül egyéb mozgászavarok, pes adductus, stb. lehetségesek, nem ritka az ilyen gyermekeknél a beszéd késői jelentkezése, az értelmi műveletek gyengesége. Minden esetben kancsalság van. Beauvieux a velősödés késésének okaként tbc-t, syphilist és más természetű toxikus behatásokat tételez fel. Keiner hormonalis zavarokra gondol, melyekben az adreno-corticotrop hormon (ACTH) és a cortison is szerepet játszhatnak. Az előfordulás nem gyakori, Beauvieux 20 év alatt 9 esetet észlelt. Az eset kapcsán érdemes kitérni néhány kérdésre. Ismeretes, hogy a látás képességének megszerzése a prenatalis életben kifejlődő anatómiai és functionalis primitiv neuromuscularis kapcsolatok születés utáni további fejlődéséhez a szemet érő fényingerek adnak impulsust. Az újszülöttre jellemző normális optikai structurák mellett is pár hónapot vesz igénybe, míg az egyszerű protopathiás látásból az epikritikus látás kifejlődik. Az újszülött szemének mozgásszervei sensoros functiói még tökéletlenek. A structurális érési folyamatban a velősödés születés utáni tökéletesedése játszik döntő szerepet. Minden primitiv idegrost először csupasz idegrostfibrillákból és plasmahíivelyből áll. Majd a plasma körül neuroglia sejtek jelennek meg, melyek a Schwann hüvelyt képezik. Az egyhónapos csira agygerince még egyformán szürke, kocsonyás, idegrostjai nem velősek. A velősödés folyamata nem minden idegrostban történik egyidőben, csak akkor lép fel, amikor az ideg használatba vétetik. A myelinisatio anatómiai jele az élettani működés kezdetének s jelenti, hogy az idegben vezetés van. A velősödés folyamatának előrehaladásával egyrészt az idegpálya pontos követése lehetséges, klinikai szempontból pedig következtetés vonható egyes rostrendszerek tökéletes v. kevésbé tökéletes érettségére. A velősödés a születés utáni napokban rohamos, de még korántsem tökéletes. Az újszülött, bár szemét zárja, ha fény éri, mégis a látópályának és mozgató-érző berendezésének ontogenetikus fejlődése szövettanilag és functionálisan a születés utáni időben is folytatódik. Az újszülött agyának, helyesebben látópályájának velősödését 52
