Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
Kísérleteink azt mutatják, hogy a ductus deferens lekötése az ellenkező oldali szem nyomásának emelkedéséhez vezet. A herék denervatiója az esetek egy részében az ellenkező oldali szem nyomásemelkedését idézi elő. Felmerül a kérdés, hogy a ductus deferens lekötése esetén nem az idegek sérülése vezet-e a tensioemelkedéshez. Ductus deferens lekötése után kilenc eset közül valamennyiben — éspedig napokkal a beavatkozás után — fellépett a tensioemelkedés, a denervatio után is fellépett, de a nyomásemelkedés nem volt állandó. A gonádok jelentőségét a glaukoma pathogenesisében Imre klinikai megfigyelések alapján ismerte fel, de felfogása sok ellenzőre talált. Azóta több kísérletben igazolni tudtuk, hogy a gonádok működésváltozása befolyásolja az intraocularis nyomást. Az endokrin rendszer jelentőségét a glaukoma pathogenesisében Po'pov is hangsúlyozza. Petrova vizsgálataira hivatkozik, aki egyik neurotikussá tett kutyáján castratio kapcsán glaukomát észlelt. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a gonádok működésváltozása nemcsak hypotoniát okozhat a szemen, hanem tensioemelkedést is, s így a gonádok szerepe a glaukoma pathogenesisében is kísérletileg igazolható. Az intraocularis nyomás a bal ductus deferens lekötése után. 1953-ban közölt vizsgálatainkban utaltunk arra, hogy a tensioemelkedés létrejöttében a tuber cinereum működésváltozásának lehet szerepe. Dienstbier szerint a tuber cinereumnak lehet szerepe, de a gonádok elváltozását véletlennek, coincidentiának minősíti. A gonádok működése és a tuber cinereum között ismert, kísérletileg igazolható összefüggés áll fenn. A gonádok elváltozása nemcsak létrejöhet a tuber cinereum működésváltozása következtében, hanem a gonádok működése befolyásolja az idegrendszert is. 50 Г
