Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
kötést ajánlott, mely kötést úgy alkalmazza, hogy az operált szemet teljesen beköti, a nem-operáit szemet pedig úgy és csak annyira, hogy e szem a műtét szándékolt céljának megfelelően állandóan abdukált vagy addukált helyzetbe kerüljön, amit azáltal ér el, hogy a Fuchs-féle rács felett a kötést a nemoperált szemnek csak a belső vagy külső felére húzza, — a másik oldal felé szabadon nézhet a szem, — s így az ellenkező irányba készteti nézni a szemet. Amint látható, Blaskovics szemészeti-műtóttani munkássága a műtéttan csaknem minden területére kiterjedt. Nehéz problémák megoldására szellemes és aránylag könnyű műtéteket talált, mely műtéti módszerekkel nevét a szemészeti műtéttanban maradandóvá és elismertté tette. Schvlek Vilmos a szürkehályog-műtéthez sajátságos sebmetszést ajánlott, melyet később maga is elhagyott. A hályogműtétnél alkalmazott tokcsípője sokáig volt használatos. Még ma is használható a mellső synechia megoldására ajánlott szivárvány-kiszabadító műtété (sphincterolysis anterior). Élét a leukoma felé irányítva hályogkéssel a szaruszél közelében nem messze a sebtől történik a beszúrás, a heget körülvágva az ellenkező oldalon kell a kést kiszúrni s lefelé olyannyira kell metszeni, hogy az összenövés megszűnjék. Id. Imre József a trachomás csomók kikaparása műtéténél a szemhéj kifordítását vastagított szemhéjlapoccal és kettős horoggal végezte, mely utóbbinak két ágát a tarsus convex szélébe szúrta. Mindkét műszer saját elgondolása szerint készült. A kaparáshoz túldomború kést használt. Heges entropium ellen id. Siklóssy ívalakú lebenyeltolásos módszert ajánlott, melynek végzését azonban sok hátrány miatt hamarosan elhagyták. Liebermann Leó nevét a szemészeti műtéttanban két műtéti eljárás tette emlékezetessé. Az egyik : a kifordított szemhéj rögzítése három kettősen fegyverzett varrattal, mely rögzítést alácsúsztatott szemhéjlapoc segítségével végezte, a másik : a tarsalis kötőhártya eltávolításának műtété, amit kauterxel hajtott végre. A szemhéjplasztika végzése terén elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar műtők s ezek között legkivált ifj. Imre József. О a helyreállító operálás művésze volt. Az általa és más magyar szerzők által ajánlott lebenyeltolásos plasztikát világszerte „magyar plasztikádnak nevezik. E módszer mindenütt elismerésre talált. Imre foglalta először írásba s így ő szegezte le először azon irányelveket, melyeket a szemhéji plasztikák végzésénél szem előtt kell tartani. Ezek szerint a bőrhiányt lehetőleg a közvetlen környezetből vett lebenynyel kell fedni, mert hasonlóbb a színe, mint a máshonnan vett lebenynek. Gyorsabban is gyógyul. A színkülönbségen sok múlik : a közvetlenül vett lebeny teljesen hasonul s ha kezdetben volt is némi színeltérés, az később teljesen eltűnik, míg a máshonnan vett lebenynek a színe mindig elütő marad. A lebeny jó táplálkozásáról kell gondoskodni, miért is széles alapú nyeles lebeny a legalkalmasabb. A végeredmény érdekében a bőrsebzésekkel takarékoskodni kell, mert a betegnek nem közömbös, hogy a műtét után hány heg marad az arcán. El kell kerülni, hogy fedetlen seb maradjon, — mert ■ez, ha máshonnan vett lebenyei később pótoljuk is, feltűnő heggel gyógyul. A lebeny kiszabásánál a bőr sajátossága is figyelembe veendő. A fiatal egyének feszes bőre zsírpárnával ellátva nagyobb lebenyt igényel, mint idős egyének ráncos, laza bőre. A lebeny mobilizálása nagyobb húzás nélkül legyen végezhető ; a varratok sem feszülhetnek, mert a feszülés helyén elhalás támadhat, vagy heges zsugorodás folytán a műtéti eredmény csökken. Ha a hiány azt követeli, hogy kitöltsük, ezt nem szabad zsírral, hanem a bőrlebennyel együtt vett zsírral kell kitölteni. A szabadon átvitt zsír könnyen elhal s ha nem lökődik ki, kötőszövettel pótlódik s így erős zsugorodás következik be. 178
