Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 2. szám

Imre műtéti eljárásai közül legjelesebbek : a báromszögkimetszéses íves plasztikája, a belső szemhéjszöglet pótlása íveltolás útján, coloboma műtété és a szemnyílás sérüléses ferdén állása ellen ajánlott műtété. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a szaruhártya-átültetéses módszerével, mellyel igen kitűnő eredményeket ért el.

A Kisfaludy P. István gépészmérnök által felfedezett vékony fémréteggel bevont védőüvegeknek a szem védelmére való alkalmasságát Imre évekig folytatott vizsgálatai bizonyítják. Az ú. n. „Imre-Reflektor“-üvegek nagy előnye egyéb színes védőüvegekkel szemben — abban rejlik, hogy átlátszó nemesfémbevonatuk a hő- és fénysugarak fölösleges részét tükrözés által visszaveri, míg a színes üvegek ezt a fölöslegeset elnyelik, ami az üveg felmelegedésével jár. Az így felmelegedő üveg az üveg mögötti levegőréteg lassú, fokozatos felmelegedését okozza, ami a könnyfolyadék gyorsabb párolgásához, bővebb könnytermeléshez, gyakori pislogáshoz vezet. Az „Imre- Reflektor“-üveg sokoldalú alkalmazása között első sorban ipari alkalmazását kell kiemelni, mert ez hozzájárul a hegesztő- és tűzi dolgozók szemvédelmének megoldásához. A közönséges színes üveg azért nem vált be, mert ahhoz, hogy kellő védelmet nyújtson, sötét árnyalatúnak kell lennie, míg az Imreféle üveg sokkal világosabb árnyalata ellenére nagyobb védelmet biztosít. Hasonlóképpen jó eredménnyel alkalmazható a sport minden ágában. E célra vékonyabb fémréteggel bevont üvegek alkalmasak. Előnyük, hogy a természetszíneit alig változtatják meg és a tükrözés folytán a ferdén bejutó sugarak által okozott káprázást kizárják. Alkalmazásának legszélesebb területe a beteg szem védelme. Imre javallatai szerint fénykerüléssel járó idősült kötőhártyagyulladás esetében arany- és platina, heveny kötőhártya gyulladás, ideg- és érhártyagyulladás, látóideggyulladás esetében ugyancsak arany- és platina, súlyosabb szaru- és szivárványhártyagyulladás esetében vastagabb arany- és végül gümős eredetű hasonló gyulladásoknál ezüst-réteggel bevont reflektor üvegek viselendők.

Meg kell említenünk SchuleJc Vilmos kamarás pápaszemét is. 1890-ben közölte Schulelc „Védőpápaszem ultraibolya sugarakkal szemben“, c. dolgozatát, mely iff. Imre József szerint (Schulek Vilmos emlékelőadás, lásd Orvosképzés 1926, 4. füzet) „a magyar szemészeti irodalomban páratlanul álló és Grósz Emil szerint (lásd Schulek Vilmos emlékezete, Szemészet, 1905, 223 oldal) „tudományos eredmények tárházát képező“ dolgozat volt s melyet az Orvosegyesület a Balassa-jutaiomdíjjal tüntette ki. Schulek azt találta, hogy az ibolyántúli sugarakat legjobban a triphenilmethánt tartalmazó xylol-oldat tudja a szemtől távoltartani. Ezt az anyagot kamarás pápaszembe foglalta. Bár e pápaszem 1900-ban a párisi világkiállításon nagy aranyérmet nyert, a gyakorlatban nem vált be.

A szürkehályog lebenyes operálásához Horváth Béla ajánlott módosítást. Fonalrögzítője és tokcsípője újszerű s ez utóbbival a tok megrepedt és visszamaradt részének eltávolítása könnyű.

Különös figyelmet érdemel Csapody István szemüregi plasztikája, azon műtéti eljárás, mellyel a heges, zsugorodott, deformált szemüreget vendégszem viselésére alkalmassá teszi. Az üregalakítást nyeletlen bőrkaréllyal végzi. A műtét akkor is végezhető, ha üreg egyáltalán nincs. Műtéti eljárását a kötőhártyazsák bőrből való teljes helyreállításának nevezi s abban áll, hogy az átültetendő bőrkarélyt — melyet a szemüreg lenyomatára alkalmazott szarvasbőrdarabnak megfelelően szab ki, — ketté osztja s ennek zsugorodását az általa elkészített feszítő eszköz segítségével, valamint a szemüreg kitömésével akadályozza meg.

Említésre méltó a Kettesy Aladár által ajánlott blepharorrhaphia és a

179