Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 1. szám

Ilyen meningeomák különösen ritkák, de az opticus intraorbitalis menin­­geomái, valamint az intracranialis, de az orbita felé növekedő meningeomák sem gyakoriak, annak ellenére, hogy a dura- és arachnoideahüvely az opticust a foramen opticumtól egészen a scleráig követi s így aránylag nagy archnoi­­dea-szakasz áll rendelkezésre meningeoma kialakulására. Cushing monographi­­ájában utal arra, hogy a mellső scala bizonyos meningeomái az opticushüvelybe nőhetnek, továbbá mérlegeli annak lehetőségét, hogy a Schwalbe-hüvely daga­nata a koponyaűr felé nőve komoly nagyságot érhet el. Miután az opticus-meningeoma első jele a látásromlás, a betegek a szemésznél jelentkeznek. Fontosnak tartjuk esetünk ismertetését, mert a korai felismerés és a korai műtét a látás megmentését eredményezheti. B. A. 17 éves, tanuló. Felvétel : 1953 szeptember 4-én. Családi anamnézisében lényeges adat nincs. F. év március—áprilisában vette észre az iskolában, hogy a b. szemével gyengébben lát. Ez később fokozatosan romlott és a beteg felvétele előtt 4—5 héttel b. szemén már alig látott, illetőleg csak fényt sejtett. Fejfájása, szédülése, kettőslátása sohasem volt. Augusztus 31-én a pécsi Szemklinikán (igazgató : Boros tanár) jelentkezett vizsgálatra. J. o. teljes látásélességet és látóteret, szabad szemmozgásokat és ép szem­feneket találtak. B. o. 1 m-ről volt fényérzése, rossz localisatióval. A látótér ennek megfelelően nem volt vizsgálható. A papilla egészében halvány volt, szürkés-fehér, az értölcsér szervült izzadmánnyal kitöltött, mely az ereket a papillán túl is követte. A folyamat tisztázására idegszakorvosi vizsgálatot ajánlottak. Klinikánkon a belső szerveken kóros eltérést nem találtunk. A süllyedés Wester­­green szerint 12/lh. A vér WaB negatív. Idegrendszer : szaglás m. o. megtartott, a b. szemen csak fénylátás. A b. pupilla eny­hén szűkebb, mint a j. A pupilla fényre j. o. jól, b. o. renyhébben reagál. A b. szemrés vala­mivel szűkebb, mint a j. A b. szemen igen eny­he, nem mérhető exophthalmus. A szem­mozgások szabadok. Egyébként szervi ideg­­rendszeri kór jel nem volt kimutatható. A koponyáról és a foramen opticumokról készült egyszerű rtg-felvételeken teljesen ép viszonyok (1. ábra). Fül-, orr-, gégészeti vizsgálatánál kóros eltérést nem találtak. A j. szemen a látásélesség megtartott, 1. ábra. A b. foramen opticum - ról készült rlg-felvételen jól lát­ható a normális tág foramen opticum. 2. ábra. A daganat elhelyezkedését ábrázoló félig schemas rajz. A j. o. felül elhelyezett vázlat a beteg fejének műtét alatti helyzetét, a bőrmetszés és a csontlebeny elhelyezkedését szemlél­teti. A felemelt agyállomány alatt jól kivehető a chiasma mellső széle, a j. о. ép N. opticus és a b. о. N. opticus, melyet a foramen opticumba való belépése előtt gyűrűszerűén fog körül a kis meningeoma. A meningeoma előtt a canalis n. optici és az orbita­­tető felvésett része látható. 14

Next

/
Thumbnails
Contents