Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
szokottnál szélesebb. Igen alacsony (lapos), sorvadt és hepehupás. Lefutása szabálytalan s határbarázdái nem fejlődtek ki. Ezeknél az egyéneknél fejlődési rendellenességet mutattak a könnypontok és a könnycsövecskék is. Mindeniknél hiányzott 1, néhánynál 2 könnypont is. A meglévő könnypontok nagyobb része vályúalakú. A szemölcsök hiányoznak. A tompaszög az esetek többségében kialakult, de se a punktum, se a vályú nem ült annak a csúcsán. A canaliculus több esetben duplázódott, közülük egyik se nyílt azonban a rendes helyen. Ezekben az esetekben még fokozottabb volt a könnyezés. Ami érthető is, hiszen a könnylevezető apparátus kezdeti részének a mechanizmusa, mely a már említett relációkon nyugszik, minden oldalról teljesen felbomlott. Hiányoznak vagy abnormis elhelyezkedésűek és formájúak a könnypontok, nincsenek könny szemölcsök. Gsökevényes és részben befelé a zúg mögé diszlokálódott a plika és a karunkula. Nincsenek határbarázdák. A könny a karunkula és a bőr által alkotott tasakban, tehát abnormis helyen gyűl össze. Ezen veleszületett — s csak kis részben szerzett — anomáliák ismerete komoly alapot és irányítást adott a könnylevezető apparatus kezdeti része élettani működéséről vallott felfogásom kialakításához mely a következő : a kezdeti rész funktiójának a tökéletessége attól a 3-as relátiótól függ, melyben a könnypontok, a plika, illetve az azt határoló könnybarázdák s az említett tompaszögnek a csúcsa állanak. Tökéletes a funkció, ha az alsó tompaszögnek a csúcsa a könnytócsa laterális barázdájával, a felső pedig a belső barázdával áll szemben s a kanalikulus kezdeti része a jól kiálló szemölccsel övezett punktum-а tompaszögnek a csúcsán helyezkedik el. A pislogás nyitási fázisa alatt az elmélyülő és kitáguló határbarázdákban gyűl össze az összes könny. E könnyelteli barázdák a csukási fázis alatt a szemhéjak által befedve valóságos csatornává alakulnak át s ebbe merül bele az ezen fázis alatt szintén kitáguló könnycsövecske s ezen keresztül szívja magába az egyidejűleg szintén kitágult, levegő és könnymentes tömlő a könnyet. A mechanizmus kezdetétől vallott felfogásomat teljesen alátámasztották a kettős vagy töbszörös könnypontos és duplex-triplex kanalikulusos eseteim is. Ezekben ugyanis sohasem volt könnyezés, ha a könnypontok közűi egynek az elhelyezkedése megfelelt az előbb említett követelményeknek. Összefoglalás Szerző jórészt katonai anyagon szerzett katonai szempontból is — éppen ezért — igen fontos veleszületett anomáliákról számol be a könnylevezető apparatus kezdeti részével kapcsolatban, melyekkel a munka eredményességét nagyon csökkentő könnyezés jár. Ezen anomáliák jó részét nemcsak elsőnek írja le az irodalomban, de gyakorlatban (107 eset) meg is szünteti azokat. Az anomáliák jelentőségét fokozza az, hogy a velük kapcsolatban észleltek hathatósan alátámasztják szerzőnek a könnylevezetés mechanizmusáról vallott felfogását. Irodalom : Fazakas : Klin. Mbl. f. Augkde 80, 1928 ; 83, 1929 ; 87, 1931 ; 86, 1931 ; 91, 1933. — Thiel : Ophthalmologische Operationsíehre. 1945. — Gasteiger : „Operationen an den Tränenorganen“. Lieferung 3. — Fazakas : Ophthalmologica 122, Juli 1951 ; Orvosi Hetilap 35, 1929 ; 46, 1933 ; 23—25, 1936 ; Szemészet 11, 1950. Ш. Фазекаш: Врожденный порок и механизм начального участка слезнопроводящего аппарата. Автор дает отчет о важных врожденных пороках начального участка слезнопроводящего аппарата, сопровождающихся кровотечением и этим уменьшающим в значительной мере эффективность работы. Автор не только что первым описывает эти пороки, но он и лечит их с успехом. Наблюдения автора в связи с этими пороками подтверждают его теорию о механизме слезнопроводящего аппарата. Szemészet 11 161
