Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 2. szám

elsősorban a retinaszövet anatómiai tulajdonságai — két helyen való fixált­­sága és kifeszített szövetének rugalmassága — vezetik. A retinaszakadások végleges alakja nem a szakadás pillanatában, hanem bizonyos idő múlva alakul ki. A patkó-alakú repedések, állandó feszítésnek lévén kitéve keletkezésük folyamán, kevésbbé hajlamosak spontán gyógyulásra és természetükből kifolyólag többször vezetnek ablatióhoz, mint az orsó­­alakúak. Ilyenkor a szem mozgása az üvegtesti folyadéknak a retina alá jutását nagymértékben elősegít­heti a mindjobban tátongó hiányon keresztül. Valószínűleg ez is egyik magyarázata annak, hogy miért ta­láljuk az ablatiók vizsgálata alkal­mával gyakrabban a patkó-szakadá­sokat. A retina rostjai a temporalis retinarészben hosszabbak, mint a medialis retinarészben, ezért a tem­poralis perifériás patkók jobban széj­­jelnyilhatnak és gyakrabban talál­hatjuk őket a keletkezett ablatiók mellett. Természetesen az a magya­rázat is helyénvaló és nem mond ellent előbbinek, hogy azon a részen könnyebben jelentkezhetik a tra­uma is. Ha a repedés párhuzamos az idegrostok irányával, akkor alig nyílik széjjel, orsó-alakú marad, vagy még keskenyebb, hasadék alakú. Ez az alak hajlamosabb spon­tán gyógyulásra is, valamivel ritkáb­ban okoz ablatiót, éppen ezért ész­revétlen maradhat. Természetesen a patkó-alak egyszerre is előfordulhat az orsóalakkal. Szólnunk kell pár szót a mul­tiplex repedésekről is. Ha a retina egyszerre több ponton szakad, a fent említett szabályosságok el­térést mutathatnak aszerint, hogy egymáshoz viszonyítva hol he­lyezkednek el a szakadások és mi­lyenek. Mert értelem szerint a kifeszített hártya rugalmassági viszonyai az egyszerre töbh he­lyen történt szakadáskor megvál­tozhatnak. Fentiekben a külső trauma okozta repedések továbbalakulá­­sából indultunk ki, de ha a ma­gyarázat helyes, akkor a rugal­massági viszonyok éppen úgy ala­kítják tovább az egyéb okból 4. ábra. keletkezett szakadásokat is. így érthető, hogy a senilis, vagy myopiás, vagy más elfajulásból keletkezett szakadások is felveszik sokszor a rugal­mas húzódásból adódó alakot utólag. Az elfajulásos területeken egyébként jelenték­telennek látszó trauma is okozhat szakadást. A szakadás ilyenkor is lehet szabályos, de ezeken a helyeken alaktalan lyukak is keletkezhetnek, melyek nem repedések, 120 3. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents