Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 2. szám

ez a nyílásszög, annál hátrább kell vonni a pálcikát, hogy a frontoparallel síkban tűnjön fel, ugyancsak akkor is, ha nagyobb távolságú horoptert veszünk fel. Az empirikus horopter tehát eltér a geometriaitól, de eltér a tényleges frontoparallel síktól is : a kettő közé esik. Minél távolabbról vesszük fel a horoptert, annál jobban megközelíti a tényleges frontoparallel síkot, de sohasem olvad vele össze. Felfelé irányuló symmetrikus összetérítés esetén a pálcák hátradöntése szükséges ahhoz, hogy függőleges sík benyomását nyerjük. A horopterkülönbség (a geometriai és a tapasztalati horopter között) azt jelenti, hogy a subjectiv correspondentia, amit a közös látásirány jellemez, eltér a geometriai correspondentiától, amit a tárgyról érkező fénysugarak szabnak meg a retinán ; ami geometrikusán correspondeál a retinán, az nem correspondeál a tudatban és fordítva.

Hogy mi lehet e különbség oka, azt megmutatja az ú. n. Kundt-íéle osztási próba. Ha valakit felszólítunk, hogy egyik szemét behúnyva egy pont köré kört rajzoljon, vagy egy gyufaszálat elfelezzen, akkor a kör a halántéki oldalon kiboltosul, a temporalfelé eső gyufafél nagyobb lesz. (Ennek ellenkezője is előfordul: Münsterberg-féle felosztás.) Szemünk tehát a halánték felé »makropiás«, az orr felé »mikropiás«, más

8. sz. ábra. Aniseikonia-tipusok. Ames, Gliddon és Ogle után.

9. sz. ábra. A horopter alakváltozása aniseikonia esetén. 8 = Hering—Hilkbrand f. deviatio szöge. F = bifixatiós pont. FS1 = a frontparallel sík látszólagos elfordulása. Ames után.

subjectiv mértékegységünk positiv, illetve negativ irányban ehér az objectiv mértékegységtől (Tschermák). Ez azért van, mert a retina orrfelőli felén sűrűbben helyezkednek el a látóelemek, mint a halántéki felén ; így, ha az orri félen ugyanakkora reális kép keletkezik, mint a halántéki félen, az előbbi a tudatban nagyobb, az utóbbi kisebb lesz. A tapasztalati horopter nem egyéb, mint ennek az épélettani képegyenlőtlenségnek (aniseikonia) az eredője, összegeződése. Pl. valamely jobbra eső tárgypontról előretekintéskor a jobb szem nasalis retináján alkotott képpontot tudatunk inkább jobbra lokalizálja, mint a bal szem temporalis felének geometriai correspondensén keletkezett képpontot, úgyhogy ezek közös tériránya j óbbra eltér a geometriai közös tériránytól, ami egyértelmű azzal, hogy egyenes előretekintéskor a tárgypontot kissé máshova lokalizáljuk, mint ahol az a térben van (v. ö. 5. ábra, P és Px).

58