Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 2. szám

A geometriai irányvonalakat a subjectiv tériránytól azért célszerű megkülönböztetni, mert egyrészt nem teljesen esnek össze mindenkor (gondoljunk egyelőre csak a hasáb okozta »képeltolásra«), másrészt a két szem közös tériránya erősen eltér az egyes szemek térirányától (v. ö. a 4. ábrán az FO közös térirányt az egyes szemek FxO és b\0 térirányával). Subjective correspondeáló pontoknak azokat a pontokat nevezzük, amelyeknek közös térirányuk van; ez a correspondeáló pontoknak az egyetlen, psychopfcikai szempontból helytálló meghatározása. A két macula tériránya a fő, vagy elsőleges térirány, az összes többit másodlagosnak, vagy a fő térirányhoz viszonyítottnak mondjuk. Oldaltfekvő pont irányvonalai a fő irányvonallal mindkét oldalon azonos szöget zárnak be (a = aL; 4. ábra) és geometriailag correspondeáló excentrikus, azaz a maculától egyforma távolságra, vagy ívhosszra levő

pontokat határoznak meg. Az objectiv és 0 a subjectiv térirányvonalak között, mint

4. sz. ábra. Subjectiv térirányok és subjective correspondeáló pontok. A cyklopsszem a közös subjectiv

térirányok gyűjtőhelye ; nodocentrikus képalkotás.

5. sz. ábra. Geometriai horopter (Vieth—Müller-kör) = g. h. Empirikus horopter — e. h. F = bifixatiós

pont. S = a látszólagos frontoparallel sik. m, m’ = a két macula.

együttvéve kúpot alkotnak, amelynek csúcsa a szem optikai csomópontjában van ; ezért nodocentrikus képalkotásról beszélünk.* A geometriai (vagy optikai) és a subjectiv térirány vonalak közötti eltérés okozza, hogy minél jobban távolodunk a maculától, annál kevésbbé esnek össze a geometriai correspondensék a functionalis correspondensekkel; pontos egyezés köztük csak a foveában, kb. 1—1,5° átmérőjű körben van. Ezen az eltérésen segítenek a már említett Panum-mezők azáltal, hogy sok elemből álló, nagy fusiós egységeket akotnak, amelyek a geometriailag correspondeáló pont helyett közbelépnek ; térirányukat az a retinaelem adja, amely a túloldali párral nem anatómiailag, hanem subjective correspondeál. A »Panum-látás« tehát elsősorban arra szolgál, hogy excentrikus ingerlés esetére biztosítsa a kétszemes egyeslátást (perifériás fusio).

* Ha a geometriailag correspondeáló pontokat szigorúan egyeztetni akarjuk a szem optikájából kifolyóan correspondeáló pontokkal, az irányvonalkúp csúcsát előre kell vinni a belépési pupilla középpontjába = pupiUocentrikus képalkotás.

55