Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 1. szám
esetre kívánatos volna, hogy rendelkezzünk olyan pszihofizikai színtani laboratóriummal. ahol szükség esetén bármelyik szakasz hiánytalanul kivihető. Ezekből kell a klinikai standardvizsgálat és a szűrés céljára egyet vagy néhányat kiválasztani, esetleg a gyakorlati követelményeknek megfelelően átalakítva és egyszerűsítve. 1. Legfontosabb valamennyi közül kétségkívül a kalibrálás, azaz a spektrális vonal előállítása a színtáblán három alapinger (pl. 650, 530 és 460 т/л) koefficienseinek meghatározásával. Ehhez Helmholtz- vagy Wright-féle, vagy valamely hasonló szerkezetű spektrálfotométer szükséges. Tudomásom szerint hazánkban jelenleg ilyen műszer használható állapotban nincs. A három, vagy dichromasia esetén a két koefficiens-görbe rendszertanilag pontosan jellemzi a színlátást. Mivel ez az eljárás klinikai munkára hosszadalmassága miatt alkalmatlan, Nagelnek támadt az a szerencsés gondolata, hogy a koordináták közül kiválaszt egyetlen egyet, gyakorlati szempontból a legfontosabbat és olyan spektrofotométert szerkeszt, amelyen egyetlen pontnak két koefficiensét egyszerűen és gyorsan meg lehet állapítani. Ez az ismeretes Nagel-féle anomaloskop, amelynek legújabb kitűnő mintáján a Na = 589.3 пш hullámhossz két koefficiensét kell előállítani a Li (= 670 m/u) -f- Hg (= 546 mit) sugárzásokból, mint alapingerekből. (A régebbi mintán a Hg = 546 ran helyett TI = 536 m« szerepel.) Ez az ismeretes Rayleigh-egyenlet. Az anomaloskopnak és használati módjának ismertetésétől el lehet tekinteni, mert a közelmúltban magyar nyelven részletesen megtörtént (Kettesy : Orv. Hetilap, 1950, 40. sz.). Ugyanez vonatkozik a Kries-féle anomális kvooiensre is, amely a Nagelanomaloskopon nyert végső számadat. A régebbi II. sz. nagy Nagel-anomaloskop indigókék -f- kékeszöld = ciánkék spektrális színegyenlet felállítását is lehetővé teszi, amit a tritos-típusú színtévesztés vizsgálatára lehet használni. Ezenkívül a dikromátok neutrális pontjának felkeresésére is alkalmas. Minderre azonban gyakorlati szempontból alig van szükség, ezért az új mintáról egyszerűsítés kedvéért el is maradt. A Szovjetunióban Rabkin (1940) binokuláris spektrális anomaloskopot szerkesztett, amelyen kétszemű keverést is meg lehet valósítani és fehér fényt is elő lehet állítani. Erről a készülékről azonban csak Kravkov (1. c.) rövid leírásából szereztünk tudomást. Ugyancsak Kravkov említi Demkina (1936) aránylag egyszerű pigment-anomaloskopját, amely üvegszűrőkkel dolgozik és a Rayleigh-egyenleten kívül egy anopiás egyenlet (sötétzöld == ibolya) vizsgálatát teszi lehetővé. Angolországban Pickford (1919) szerkesztett általa colorimeternek nevezett anomaloskopszerű készüléket, amelyen Ilford-féle színszúrőkkel additiv (vetített) vörös -|+ zöld = sárga és kék -f- sárga = szürke optikai egyenletet lehet előállítani. Űj és valószínűleg helyes szempont a v/z mellett a s/к egyenlet rendszeres vizsgálata, amit különben a debreceni szemklinikán pigment-anomaloskopon 1946 óta teszünk. Tanulságosak Pickford statisztikai összeállításai, különösen a kék-sárgára vonatkozó eltérések. A munka legnagyobb hiányossága, hogy nem közli eseteinek viszonyát az anomális kvocienshez s így nem ad lehetőséget összehasonlító kiértékelésre. Az angol nyelvű irodalom általában meglehetősen elutasító álláspontot foglal el a spektrális anomaloskoppal szemben. Azzal érvelnek, hogy az életben nem fordul elő sem monoehromatikus sugárzás, sem az anomaloskopon megoldandó feladathoz hasonló. Tehát az anomaloskop nem ad kielégítő felvilágosítást a színlátás gyakorlati teljesítőképességéről. Ebben van némi igazság. De tudni kell. hogy mikor az anomaloskopon a Li -f- Hg = = Na egyenletet keressük, akkor nem a teljesítőképességet akarjuk vizsgáim, hanem egyetlen adatot határozunk meg, amely az anomális kvociens formájában megállapítja, a vizsgált színlátás helyét egy egyenesen. Más kérdés a teljesítőképesség. (Közbevetőleg megjegyezhető, hogy az anomaloskop kitűnően használható ennek a vizsgálatára is, mert a színamblyopia, színasthenopia, deviáció, fokozott kontraszt is jól mérhető 23
