Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 1. szám
rithmikus sorozatokba rendezve a színek keverékei a fehér-fekete sorral. Podesta hogy a színek világossági értéke is kifejezésre jusson, az alapból kör helyett ellipszist csinált, és leghosszabb (sárga-kék) átmérőjével a tengelyre 45 fokos szögben állította be. Mindkét színtestet a tengelyen átmenő metszetekkel négyszögekre lehet szeletelni. a négyszögeket ismét két-két háromszögre bontani és ezeket újra eredeti sorrendjükben egymás mellé állítani. így hasábalakú testeket kapunk, melyek megint ugyanazok a színtestek más formában. Az Ostwald-hasáb mindhárom éle egyenes vonal. Podestáénak a színkört tartalmazó éle ívalakúan görbült. Mindezt szemlélteti a mellékelt ábra. A színtest az inger és érzet közötti pszichofizikai kapcsolatokat geometriai formába öltöztetve fejezi ki és egyúttal áttekinthetően rendezi. A szemorvos számára, aki úgyszólván kizárólag ép és kóros pszichofizikai kapcsolatok vizsgálatával foglal-8. Feni : Ostwahl szintestje, két alapjával összefektetett kúp. Mellette ugyanaz hasábalakban. Lent: Az Ostwald-féle színtest, Podesta-féle módosítása a világosságértékek kifejezésére, mellette ugyanaz felbontva. háromszögekre és hasábalakban összerakva. A hasáb éle ebben az esetben ívelt vonal. kozik, szerkezetének tanulmányozása nagyon hasznos. Bővebb ismertetése már magyar nyelven is többször megjelent, legújabban Iványi (1950) kis népszerű színtanában. Legjobb (német nyelvű) elemi ismertetése Ostwald ».Színábécéje« (Farbenfiebel). Ostwald rendszere is analitikus alapon épül fel; megértéséhez szintén kell némi mathematikai szemlélet. A színek elrendezése a Weber—Fechner-féle pszihofizikai törvény alapján történik. A természet jelenségei tudvalévőén differenciális egyenletek formájában jelentkeznek. Tapasztalati megfigyelés és ellenőrzés számára azonban csak véges egyenletek alkalmasak. Ha valamely törvényszerűség helyességét meg akarjuk vizsgálni, akkor feltételezett differenciális egyenletét integrálnunk kell. Weber feltételezte, hogy a világosság észrevehető változása (/j v) úgy függ a fényerő növekedésétől {/_]f), hogy ennek a növekedésnek és a fényerőnek (f) hányadosa állandó, amit így írhatunk fel: /Ív = c —— ; ahol c egy állandó. 18