Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 4. szám
Itt a számításnál f’ helyett az emmetrop szem retinájának a hátsó fősíktól inért távolságát használjuk, azaz 22.78ö mm-t.* A r tensely hossza bbodás értékeit a táblázat E oszlopa mutatja. Tekintve, hogy 1/f = D, a f±X _ D "l7“ “ Dx egyenlet segítségével megkapjuk a képletes tengelymegnyúlásnak megfelelő »myopia<■ (l)x) nagyságát, ha D — 58,04 dioptria, vagyis a Oullstrand-féle redukált pontos szem összes fénytörése.** A két szem közötti »refraotiokülönbségek<- (Djiff.) dioptriaszámai a táblázat E oszlopában foglalnak helyet. A refractiokiilönbségek felhasználásával kikereshetők olyan dioptrikus lencsék, amelyek alkalmasak az ocularis képek nagyságbeli különbségének eltüntetésére. A gyakorlatban inkább a kisebb kép felnagyítása ion szóba gyűjtőlencsével, mint a nagyobb kép kicsinyítése szórólencsével. Az F oszlop számértékei, mint látható, bizonyos egyezést mutatnak azzal a közismert megállapítással, hogy a gvűjtőlencsék dioptriaszáma kb. fele a százalékosan kifejezett képnagvító hatásuknak ; — 0,25 1)~ + 0,50%). A korrigáló dioptriás lencsék kikeresése csak próbálgatással történhet, mert egyrészt az F oszlopban megadott refractiokülönbség-értékek csak tájékoztatóak, másrészt sok múlik a lencse fénytörő felületének alakján (bi-, plansphaer., meniscus) és a szemtől való távolságán. Mivel arra törekszünk, hogy a képnagyságbeli eltérést pluszlencsékkel küszöböljük ki, az a szabály érvényesül, hogy minél nagyobb a szemüveglencse távolsága a corneától, annál nagyobb lesz az ebben a szemben keletkező kép. A táblázat G oszlopában álló dioptriaszámok a szokásos módon, tehát a szem mellső fősíkjától számított gyújtópontban elhelyezett biconvex correctiókat (L) tüntetik fel. Az eljárás gyakorlati alkalmazásakor csak a táblázat A, D és (7 oszlopait kell figyelembe venni. A G oszlop értékeit a f +d képlet alapján számítottam ki, ahol / a corrigáló lencse gyújtótávolsága, d a szemnek a mellső fősíktól számított elülső gyújtótávolsága, azaz 17,05 mm. D-1 felületi törőértékben (Scheitelbrechwert) kapjuk. A táblázat helyett a 4. ábra grafikonja is használható az aniseikonia-százaléknak és a dioptrikus correctiónak egyszerre való leolvasására. Duke—Elder szerint 5% alatti aniseikonia asthenopiával jár, de a binocularis egyeslátást nem szünteti meg, 5—15%-ot fusioképtelenséggel járó (többnyire anisometrop) kancsalságnál találunk, 30% körüli értéket pedig aphakia esetén. 1% alatt az aniseikonia nem szokott panaszokat okozni. Táblázat. 10 4- d,..n i Qi 1° J О X Ddi(( L 10-1-0,0 1.705 1,00 0,0 0,000 O.00 0,00 +0.5 1.791 0,94 4,9 1.116 2,92 2,75 4-1,0 1.875 0,91 9,9 2.255 5,50 + 5,00 + 1,5 1.960 0,87 14,9 3.394 8.20- 7.25 +2.0 2.C45 0,83 19.9 4.534 11,14 +11,00 +2,5 2.131 0.80 25,0 5.696 14,96 i 4.50 +3,0 2.216 0.77 29,8 6.789 16,41 4-16,00 A В C D E F G * Ezt megtehetjük, mert a Д lineáris nagyítás értéke változatlan marad, bármilyen nagyságú /’-hez viszonyítjuk. ** Majdnem azonos eredményhez jutunk az ismert N = D/Д. összefüggésből, ahol N az ametrop és az emmetrop szem képeinek hányadosa (nagyítás) és D = 58,64 dioptria. 171
