Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 4. szám
Az így nyert értékeket a táblázat В oszlopa tartalmazza. Minthogy a rendelkezésünkre álló forgó hasáb 0,5A-nál finomabb leolvasást nem engedett meg, d ebben a nagyságrendben növekszik. Itt egy megjegyzést kell tennem. Aniseikonia tudvalévőén nemcsak ametropia (anisometropia) okából, hanem az ideghártya-receptorok egyenlőtlen eloszlása folytán is előállhat. Ennélfogva а В oszlopban talált értékek jelentése az, hogy a beteg úgy lát, mintha ez a szeme emmetrop lenne és abban ilyen nagyságú kép keletkezett volna. А В oszlop értékei tehát a normális fénytörésű szemre vonatkoztatott egyenértékét fejezik ki az összes refractiós (D) és retinalis (R) tényezőknek, amelyek a tudatban keletkező, ú. n. »ocularis« kép nagyságát meghatározzák (ii = I)t. Uj ési2 = D2. R,). Ennélfogva az aniseikonia mérése szempontjából nem az ii és i2 absolut számértéke, FA, FA’= látszólagos tárgynagyságok H = hátsó fősik; f’ = hátsó gyujtótávolság X = képletes szemtengelyhosszabbodás ij, i2 = ocularis képek 4. ábra hanem ezeknek egymáshoz viszonyított értéke a jelentős. Az ii/i2 hányados (= »iseikonia hányados«, Qi) értékeit a táblázat C oszlopa tünteti fel. A Qi hányados módot ad az aniseikoniának százalékos kifejezésére. A i/Q, - 1 = 1% egyenlőség alapján a »lateralis« nagyításból levezetett aniseikonia-százalékok alig térnek el a szögnagyítás alapján meghatározott ilyen értéktől. Az 7% értékeit a táblázat D oszlopában találjuk meg. Ha a számításokat látszólagos tárgynagyság alapulvételével végezzük el (fényforrások távolsága 24,75 cm, látószög 2° 52’), úgy kitűnik, hogy a látszólagos tárgynagyság akkora növekedésének, amekkora a forgó hasáb 0,5^J-nyi elfordításával mérhető, kb. kétszer oly nagy arányú retinakép-növekedés felel meg, mint lOjj tárgynagyság esetén ; ezért az adott vizsgálati körülmények között 1Oj-nál kisebb tárgynagyság alkalmazása gyakorlatilag nem válik be. Mivel a képnagyság a gyújtótávolsággal arányos, azt a szemet, amelyben a nagyobb kép keletkezik, úgy tekinthetjük, mintha hossztengelye is nagyobb volna, tehát mintha tengelymyop szemmel volna dolgunk. A 3. ábra modellje szerint |l _ i2 f f + X , amiből X = t’.j— —1 / . Q. 4 170
