Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 3. szám
Az elmondottakból kitűnik, hogy a szemészetben mikor, milyen kezelési módot választunk. A helyi kezelés feltétlen előnyben részesítendő. Azonban különösen a tbc-s folyamatokban szükséges az általános kezelés is és ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi helyesebb szemészeti szempontból, a folyamatos vagy az intermittáló kezelés. Leopold figyelmeztet arra, hogy az intraokularis fertőzésekben gyakran igen gyenge az antibiotikus hatás, ezért az egész szemészeti adagolási mód átdolgozását ajánlja. Elméletileg az intermittáló adagolásnak szemészeti szempontból nagy jelentősége van, ugyanis csak így lehetséges, hogy a vérben — ha átmenetileg is —, de magas koncentráció keletkezik, ami a vér-csarnokvíz gát áttörését megkönnyíti és így könynyebben bejut az ABI a szem belsejébe. Szólnánk kell még az ABI-ok kombinációjáról. Azt várjuk főleg, hogy az antibakterialis spektrum szélesedik, kisebbedik a rezisztencia kifejlődés lehetősége és a toxicitás csökken, mert egy-egy ABlból kisebb adagot használunk fel. A kombináció eredménye egyébként lehet egyszerűen additiv, de lehet szinergista is. Eddigi ismereteink szerint szinergisták a P—Str, Au—Te, Chlo—Te. Biztosan jó a P—Ba, Str—PAS. P—Sulfonamid kombinációi. Tudnunk kell azonban, hogy vannak egyenesen antagonista kombinációk is, ilyenek a P—Chlo, Str—Chlo kombinációk. Ezeket tehát együtt nem szabad alkalmaznunk. Több szerző szerint az antagonista vagy szinergista hatás létrejöttében az alkalmazás időpontja is szerepel. Pl. kimutatták, hogy ha a P-t pár perccel előbb adták nagy adagban, akkor a Chlo-nel nincs antagonista hatás (Gunnison és munkatársai (14). Sok tisztázatlan dolog van még e téren, ezért ha bizonyos kórokozó esetében nem tudjuk biztosan, hogy valamely kombináció jó-e, helyesebb, ha egy hatásos ABI-ot választunk. Az ABI-os kezelés javallata szemészeti szempontból nem szorul bővebb tárgyalásra. Bizonyos indikációkat mégis röviden érintenünk kell, ill. a ma elfogadott álláspont szerint ismertetnünk szükséges. Az ABI-ok és chemotherapeuticumok legnagyobb jelentősége kétségtelen a tbc-s szembajok kezelésében van és ennek a kérdésnek legnagyobb az irodalma. Úgyszólván az összes ABI-t kipróbálták már a tbc ellen. Az Au, Chlo, és a Te egyáltalán nem hat a tbc-ra. A mai leghatásosabb kezelésnek a Str-PAS-kúra bizonyult. Mérsékelt adagolásban esetleg intermittáló formában a Str és maximális dózisban a PÁS. Szemészeti szempontból ma ez a kezelési mód tekintendő a leghatásosabbnak. A helyi kezelésnek is tág a területe. Szabó (15) egy éve tartott továbbképző előadásában részletesen foglalkozott ezzel és jó eredményekről számolt be nemcsak a tbc-s, hanem a tuberculotoxikus és tuberculoallergiás szembetegségek kezelésével kapcsolatban. Mi is sikerrel alkalmaztuk főleg a szubkonjunktivális Str injekciókat heveny tbc-s uveitisben; teljesen reménytelennek látszó szemek sorsát sikerült így megfordítani. Az ekcémás kötőhártya—szaruhártya bántalmakban a penicillin csepp mellett a streptomycin cseppek kiváló hatása igen figyelemre méltó. Frolov (16), Bocsever (17) Szabó és mások eredményei alapján mi is többízben kipróbáltuk és makacs esetekben valóban jó eredményeket láttunk. Vincerevics (18) a Str kezeléssel kapcsolatban hangsúlyozza az egyéni adagolás fontosságát, továbbá a Str iontophorezis (2% NaHCO3 oldatban ml-ként 5000 у Str ; neg. polus a szemen) jó hatását. Periphlebitis tbc eseteiben a legtöbb szerző szerint a Str nem hatásos, sőt egyesek szerint (Vincerevics) egyenesen ellenjavallt. Nekünk ezzel szemben inkább jó tapasztalataink vannak a Str-PAS kombinált kúrával ilyen esetekben is. Ma még számos megoldatlan probléma van e téren ; a kontroll hiánya és kísérleti nehézségek miatt csak nagyszámú esetből vonhatunk le majd végleges következtetéseket. Nagy reményeket fúztek általában a trachoma antibiotikus kezeléséhez. Csumakov 1950-ben ajánlotta már az ABI-ok bevezetését a tr. gyógykezelésében. Thygeson (19) és mások kimutatták, hogy a tr. virusa átmenet a típusos nagy vírusok és a Kickettsiák közt. E csoportba tartozik a tr. vírusán kívül a psittacosis, lymphogranuloma inguinale virusa is. Ez utóbbiak pedig igen jól reagálnak sulfonamidokra, továbbá Au és Chlo típusú ABI-ra. Nálunk az Au jó hatásáról Sztrilich (20) számolt be ; főleg helyileg alkalmazta. Bendenritter (21) foglalta össze legutóbb a tr. antibiotikus kezelési formáit 139
