Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)
1952 / 1. szám
tapasztaltuk, mert a histamin után emelkedett tensio a conjuncti vára cseppentett Tonogen hat«, sara gyorsabban ment vissza a kezdeti értékre. Az i. v. adott Tonogen pedig u. cs. hatástalanítja a histamint. Csökkentette a histamin tensio fokozó hatását a Ciba-féle Antistin is, amelynek T-csökkentő hatása, a Tonogennel ellentétben csak i. v., s. c. vagy intramuscularisan érvényesült. A kötőhártyára csöppentett Antistin hatástalan. (E kísérletek alapján végzett további therapiás emberi vonatkozású próbálkozásról más helyen fogunk beszámolni.) Korpássy utalt az a. tannicum histamin közömbösítő hatására és ezért a következő kísérletünkben 2 kg-os nyúlnak kg/20 mg a. tannicumot, majd 2 órával később 0-5 mg histamint adtunk- A kiinduláskor mért 19 Hg. mm-s T 35 mm-re emelkedett, tehát a csersav közömbösítő hatása nem mutatkozott. 6. sz. kísérlet. Három nyúl bal combját vastag dróttal szorítottuk le. A leszorítás előtti 20 Hg mm-s T 10 perc után 35 mm-re emelkedett. A szorítást három napon át alkalmazva, a T még mindig 30 mm körül volt és csak egy héttel a leszorítás alkalmazása után és 4 nappal annak oldásával közelítette meg a kiindulási értéket (23 Hg. mm). 7. sz. kísérlet. 4 kg-os kutyának 07 mg histamint adtunk i. v., a 20 Hg. mm-s T percek alatt /. sz. ábra. Maximálisan telt proc. 2. sz. ábra. Tus-tárolás a plexus ciliaris edényein ciliaris területében 35 mm-re emelkedett és 10 perc múlva még mindig a kiindulási érték felett volt. Ugyanennek a kutyának egyik hátsó végtagját leszorítva, az eredeti 20 Hg. mm-s T 30 mm-re emelkedett és három nap után még 20 mm felett volt. 8. sz. kísérlet. 2 kg-os nyúl egyik elülső végtagját szorítottuk le. A T emelkedés hasonló volt, mint a hátsó végtag leszorítása után. Vizsgálatainkban tehát jelentős T fokozódást sikerült kiváltani, mind histamin i. v. injectiója, mind végtagleszorítás után. Az utóbbi hatása kisebb mértékű, de az előbbinél jóval tartósabb. A feltételezett intraocularis keringésváltozás, esetleges átváltás localisatiójára, mechanismusára utalhatnak egyrészt tuskísérleteink, másrészt a plexus ciliarisban és a processus ciliarisokban észlelt szélsőséges vérbőség. A histaminnal kezelt állatok szemében kimutatott plexus ciliaris és proc. ciliaris ereinek jelentős tágulása kétségtelenül komoly jelentőségű a csarnokvíz keringése szempontjából (1., 2. sz. ábra). Értágításra fellépő T fokozódás szemészek előtt ismert. Weinstein részletesen foglalkozik mind a vérnyomás fokozódás mellett beálló T fokozódással, amit a szembe történő fokozott folyadékáramlás és az elfolyás aránytalansága okoz, mind az általános vérnyomást csökkentő és a szem hajszálereit tágító nitriteknek T-fokozó hatás mechanismusával. Az adrenalin T-t csökkentő hatása vasoconstrictio és secretio csökkentés révén mydriasis és általános vérnyomás emelkedés mellett alakul ki (Hamburger, Weinstein). Az adrenalin és histamin élettani antagonismusa ismert. Nagy ga.lucomás anyaggal rendelkező szemészek tudják, hogy a glaucomás beteg a histamint rosszul tűri és a beálló miosis ellenére is a T gyakran fokozódik. Több külföldi 28
