Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)
1952 / 1. szám
szerző hozta már eddig is a histamint a giaucomával összefüggésbe. Friedenwald és többen mások heveny glaucoma, Duke—Elder mesterséges másodlagos glaucoma esetében a csarnokvízben histaminszerű anyagokat mutattak ki és az acut roham kiváltását H-anyagoknak tulajdonítják. A legtisztábban emberi szemben Chopra és De által leírt indiai éhség vizenyőnél fellépő glaucoma kapcsán találták. Kirwan, Mulcerjee és mások a csarnokvízben histaminszerű anyagokat, a csarnokvíz fehérjetartalmának fokozódását, az uvealis kiserek maximális tágulása mellett. Felvették, hogy a histamin permeabilitas fokozódást okoz és ez váltja ki a glaucomás rohamot. Weinstein szerint mind azok a tényezők, amelyek a szembeli hajszálerek tágulását okozzák, fokozzák a ■csarnokvíz fehérjetartalmát. Ezt Gaedertz és mások glaucomában ki is mutatták. A csarnokvíz fehérjetartalmának fokozódása együtt jár az oncoticus nyomás emelkedésével, ez viszont a folyadéktartalom fokozódásához vezet még akkor is. ha a histaminnak direct a secretiót fokozó hatása nem is szerepelne. Az indiai éhségvizenvőnél kimutatott histaminszaporodás és a saját kísérleteink alapján arra kell gondolni, hogy a heveny glaucomás roham kiváltásában histaminszerű anyagok szerepelhetnek. A mechanismus részleteire utalhat a plexus ciliaris és a proc. ciliarisok edényeinek tágulata, ami kétségtelenül a telszívódás és kiválasztás egyensúlyzavarát eredményezheti. Az edénvtágulat activ vagy bénulásos természetét eldönteni nem tudjuk. Feltételezhető, hogy általános vagy még inkább localis histamin■érzékenvség mellett bekövetkezik a ciliaris edények incoordinált tágulata, a felszívódás csökkenése vagy a secretio fokozódása, a csarnokvíz fehérjetartalmának és ezáltal onkoticus nyomásának fokozódása és így a tensioemelkedés. A csarnokvíz fehérjetartalmának fokozódása a fénytörést is befolvásolhatja. Emellett szól a glaukomás rohamban észlelhető myopia. Egy-egy klinikai megfigyelés (Vermes dr.), amikor pl. panaritium után a T jelentősen emelkedett (30 hg.) és csak a gyógyulás után tér vissza rendes értékre, azt a gyanút kelti, hogy itt olyan toxicus szövetkárosodások v. bacterium toxinok szerepelhetnek, amelyeknek hatása megegyező a szövetkárosodások kapcsán felszabaduló H-anyagokéval, vagyis helyi keringésszabályozók. Valószínűleg ilyen alapon magyarázható az a klinikai észlelés is, hogy a Pituglandol tensio fokozó hatású, amit Weinstein és mások is glaukoma terheléshez használnak fel. (Ismeretes, hogy Truetaék Pituglandollal is jellemző vesevérkeringési zavart tudtak előidézni.) Összefoglalás Mind histaminadagolással, mind Trueta-kísérletben sikerült nyúlon és kutyán a .szemfeszülést jelentősen fokozni. Kimutatható a plexus ciliaris és a processus ciliaris edények nagyfokú tágulata és a plexus tájék tus-tárolása. Feltehető, hogy az intraokularis nyomásfokozódás kiváltásában a histaminnak jelentős szerepe van. Irodalom Trueta etc. : Studies of the renal Circulation. Oxford, 1947. — Farkas К., Szász Gy. : Orvosok Lapja 47/1948. Virchows Archiv 317/1949. — Kiss F. : Szemészet 1949. 1. sz. — Hahn : u. o. — Weinstein : A glaukoma-kór és gyógytana. MOKT. 1943. — Friedenwald : Arch, of Ophthalm. 8. 1932. Chopra és De : cit. Weinstein. — Gaedertz : cit. u. o. — Kirwah és Mukerjee : B. J. Ophthalm. 22. 329. 1938. — Duke—Elder : cit. Weinstein. 29
