Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)
1952 / 1. szám
2. Sem a normal, sem a glaucomás szemek csarnokvizében СНЕ aktivitás nem volt kimutatható. 3. A serum СНЕ tartalmának vizsgálata alapján feltételezhető, hogy glaucomásoknál a parasympaticus tevékenység csökkenése van jelen, de a szemben lévő vegetativ egyensúly változására az eredményekből következtetni nem lehet. 4. A glaucomások csarnok vizében az ACH hiányát (Bbomjield) nem a CHE fokozott aktivitása okozza. 5. Az ACH—CHE-rendszer jelentőségét csak a normal és glaucomás szemek szövetei ACH és CHE mechanismusának mennyiségi kimutatása döntheti el. Irodalom I. Loewi О.: Arch. f. d. ges. Physiol. 189. 239, 1921. — 2. Plattner F., Hintner H.: Arch. f. <1. ges. Physiol. 225. 19, 1930. — 3. Engelhart E. : Arch. f. d.ges. Physiol. 227. 220,1931. — 4. Ammon R. .'Pflüg. Arch. 233. 487,1934. — 5. Steelman E. : Bioohem..T. 2107,1935.— 6. Uwnä» В., Wolff H. : Acta Ophth. 16. 157, 1938. — 7. Boros B. : Graefes Arch. 140. 507, 1939. — 8. Pletnewa N. A.. Raera N. V., Vorina E. G. : Vestnik Oftalm. 13. 462, 1938. — 9. Wewe H../. M., Fischer F. : Ophthalmologica 96. 348, 1939. — 10. Alles G. A., Hawes .7. ; Biol. Ohem. 133. 375, 1940. — 11. Hellauer H. : Pflüg. Arch. 242. 382, 1939, — 12. Schemer H.: Or. Biol. Soc. 752, 1939 (Paris). — 13. Zeller E. A . : Helv. Chim. Acta 25. 216, 1942. — 14. Rarlos A. : Arch. Ophth. 30. 371, 1943. — 15. Brückner R. : Ophthalmologica 105. 37, 1943. 16. U. a. : ibidem. 106. 200, 1943. — 17. Gallois J.. Herschberg A. D. : Arch, d’ophth. 7. 416, 1947. — 18. Thomas, Veráin. Cordier, Henry : Arch. d’Ophth. 7. 428, 1947. — 19. Vidal F., Malhran G. L. : Annál. d’Ocul. 180. 1947. — 20. Mateucci P. : Annál. d’Ocnl. 671, 1947. — 21. Bloomfield S. : Arch. Ophth. 37. 608, 1947. — 22. Jaffe N. S. : Arch. Ophth. 40. 273. 1948. — 23. Grósz I.. Goreczky L. : Szemészeti tanulmányok 114. 1948. Budapest. - 24. Roelth A. jun. : Arch. Ophth. 43. I004Í 1950. Megjegyzések dr. Arató I. és M. „Glaucomások serum és csarnokvíz cholinesterase-aktivitásának vizsgálata” c. cikkéhez Fenti dolgozatban található megállapításokhoz néhány észrevételt szeretnék fűzni. Vizsgálataimat Goreczky dr.-ral 1947 januárjában kezdtem el, Matteuccitól (Torino) függetlenül, ki hasonló eredményekre jutott. Előzetes közleményünkben hangsúlyoztuk, hogy a megfigyeléseik száma csekély és végleges állásfoglalásra nem is törekedtünk. Kiemeltük, hogy az érzéstelenítés okozta gátlás miatt értékeink nem megbízhatók és feladatul tűztük ki biztos controllok számának szaporítását, mivel e téren erős szóródás volt tapasztalható. Beszámoltunk arról a zavaró tényről is, hogy az eredmények nem egyöntetűek és így nem alkalmasak minden típusra egyaránt kóroki magyarázatot nyújtani : a conclusiók nem általánosíthatók (Ophthalmologica 119,5). A felsorakoztatott tények miatt annak idején a Tudományos Tanácstól elektromos pü-mérő beszerzését kértem, arra hivatkozva, hogy »régibb kísérleteim tájékoztató jellegűek lévén, exact megfigyeléseket kívánok végezni«. Ez sajnálatosan nem sikerült és így a további kísérletek elmaradtak. Félreértésen alapulhat tehát szerzők azon megállapítása, hogy mi végleges módon nyilatkoztunk volna a glaucoma egységes pathogenesise felől. Egyébként e kérdést már másfél éve ijf. Rfítth igen pontos methodikávaí tisztázta és rámutatott az irodalmi ellentmondások okaira. Ezen értékes munka (1950 június) leszögezi az enzymnek az izomzathoz való szoros kapcsolatát, mely állatfajonként változik : így többek között szarvasmarha intraoculáris folyadékaiban az esterase nem serum eredetű, hanem az uveából diffundál át. Érdekesek a lónál talált viszonyok : a gyengeizomzatú sugártest ereződése révén több nem-spec. enzymet tartalmaz, mely elnyomja az izomzathoz kötött kevés specifikus esteraset ! RötthneV igaza van abban, hogy az enzym az izom- és idegdús szövetben keresendő : a csarnokvízben ennek csupán »visszhangja« lelhető fel. De emberen nincs mód arra. hogy a sugártestből próbaexeisiókat végezzünk: ezért meg kell elégednünk a szem »liquor-diagnosztikájával«. Le kell azonban azt is szögeznünk, hogy absolut glaucomában megvakult és enucleált bulbus biokémiai viselkedése nem képes felvilágosítást adni a kezdeti viszonyokról. Az Arató fivérek cikke kifogásolja, hogy mindössze 8 szemen történt esarnokvíz-leszívás. Tudnivaló, hogy nem közömbös a glaucomás szemre a punctio, mert szerencsétlen esetben nem á 1Г helyre a csarnok. Talán ezen az alapon végeztek ők is csak 7 szemen punetiót. Amsler tűje nagy segítséget jelent a beavatkozás helyes elvégzésére. A 0,3 ml mennyiség leszívása nem egészen világos előttem, hiszen sekély csarnok szerepel többnyire. 25
