Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)
1952 / 1. szám
Összefoglalás 1. Kutyáknál Pernocton-narkózisban meghatároztuk a szem normális csarnokvízének a leukocyták bakterium-phagocytosisára gyakorolt hatását. 2. Á phagocytosist Wright módszere szerint vizsgáltuk, túlélő patkány- és kutyaleukocytákkai. 3. Kutya normális csarnokvize a phagocytosist a phys. konyhasóoldathoz viszonyítva, középértékben staphylococcusnál 54%, míg typhus baktérium esetében 45%-kal fokozza ; a vérsavó ezen tulajdonsága mellett azonban jelentősen (6—3-szor) elmarad. 4. Kutyák másodlagos csarnokvize +60, Ш. +34%-kal erősebben fokozza a phagocytosist. A hatás még 2—3 órával az első punctio után is fennáll. 5. Emberi normális csarnokvíz +71, ill. +41%-kal növeli a phagocytosist. A sekundär csarnokvíz +59, ill. 48%-kal hatásosabb. 6. A nyaki sympathicus közvetlen ingerlése kutyánál nem változtatja significansan a csarnokvíznek a phagocytosisra gyakorolt hatását, holott a túlélő Straub-szívев positiv inotropia jelentkezik. 7. A savónak sympathicus izgalomra bekövetkező phagocytosist serkentő képesség fokozódása nem tekinthető közvetlen biogen Sympathikus mediator-hatásnak ; ezen megállapításunkat más vizsgálataink is alátámasztják. Irodalom 1. Amsler, Verrey : Ophthalmologica 105. 144 (1941). —• Amsler, Verrey, Huber : Schw. med. Wschr. 77. 1321 (1947). — 2. Martin, Muir : Brit. med. 2. (1906) cit. Goreczky : Z. f. Immunfschg. 94. 183 (1938). -—- 3. Ludány, Vajda : МЁТ. XV. vándorgyűlése Budapest. 1949. VI. 25. Kíséri. Orvostud. 2. (1949) suppl. 58. — 4. Dorello : Giorn. Ital. Oft. 3. 214 (1950). — 5. Wright Douglas : Proc. royal. Soc. London. 72—-74 (1904—1905). — 6. Mosjagina : Pediatr. No. 2. 3—5 (1941). TJ. S. S. R. — 7. Milller : Infektion ü. Immunität. Jena. 1910. -— 8. Schneider : Münch, med. Wschr. 1908. — 9. Amsler : Vierteljahrschft. d. Nat. Ges. Zürich. 93.135 (1948). — 10. Albrich : M. Orv. Arch. 31. 197 (1930). — 11. Ludány, Béczey, Vajda: Orv. Hetilap. 91. 415 (1950). Z. f. Immunfschg. 107. 548 (I960). — Ludány : Arch. int. Pharmacodyn. et Tliér. 83. 529 (1950). -— 12. Ludány, Berta, Győry : Z. f. Immunfschg. 94. 351 (1938). — 12a. Szőke, Lóvéi, Vajda, Ludány : Wi. Kli. Wo. 62. 713 (1950). — 13. Golodelz, Pucskov : Physiol. Journ. (U. S. S. R.) 34. 155 (1948.) — Simonovszkaja, Sukarlo : E. A.—A. P. Sovj. Med. XII. 3. 28—29 pp. Benetato, Bacin, Vlad: Ardealul med. 4. 317 (1944). — 14. Вас/ : C. R. Soc. Bioi. 107. 1584 (1931). — 15. Luco, Lissák : Amer. J. Physiol. 124. 271 (1938). — 16. Mayer, Wense : Arch. exp. Path. ü. Pharm. 188. 114 (1937). Arch. int. Pharmacodyn. et Thér. 58. 103 (1938). — 17. Ludány, Vajda, Erdős : Arch. int. Pharmacodyn.et Thér. 87. 49 (1951).— 18. Nungester. Ames : J. inf. dis. 83. 50 (1948). — 19. Albrink. Wallace : Proc. Soc. Bioi. a. Med. 77. 754 (1951). A pécsi Tudományegyetem Szemklinikájáról (igazgató: Boros Béla dr. egyet. ny. r. tanár) és Gyógyszertani Intézetéből. (Igazgató: Méhes Gyula dr. egyet. ny. r. tanár.) Glaucomások serum és csarnokvíz cholinesterase-akti vitásának vizsgálata írták : Arató István dr. és Arató Miklós dr. Mióta Loewi 1921-ben alapvető vizsgálataival egy parasympaticomimeticus anyag — az acetylcholin (ACH) létezését kimutatta, majd ezen ingerátvivő anyagra negativ, azaz bontóhatású enzymet az acetylcholinesteraset (CUE) 1932-ben felfedezte, az acetylcholin-cholinesterase rendszer szerepével igen sok közlemény foglalkozott. A szemészeti irodalomban is számos közlemény igyekszik — főleg az utóbbi években — a rendszer szerepét és jelentőségét szemészi szempontból tisztázni. A vizsgálatok részben a szem szöveteinek és folyadékainak ACH és CHE tartalmának meghatározására irányultak. A csarnokvízben Engelhart mutatott ki elsőként AC'H-t, Plattner és Hintner az irisben találtak acetylcholin-szerű anyagot. Boros vizsgálatai szerint az iris és corpus 20
