Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 2. szám

nak. Cannon és Limák a peripheriás sympathicus neuronokbán mutatták ki az adrenalint. A neuró-humoralis elmélet sok mindent megmagyaráz, amit azelőtt nem láttunk tisztán. Már régen feltűnt, hogy a sympathicus-ingerlésnél a mydriasis csak lassan jön létre. Ez a relative hosszabb latentia a mediator-anyag elválasztásához szükséges idő.

Bár a humoralis átvitel a sematikus idegek ingerületátvitelénél is elsőrendű jelentőségű. mégis az a benyomásuk a kutatóknak, hogy az elmélet eredeti formájában csak a sympathicus-tevékenység magyarázatára alkalmas. A parasympathicus-rendszernél egy egészen más conceptio van érvényben. Az is bizonyos, hogy a humoralis mechanismus mellett elektromos folyamatok is vannak. (A humoralis átvitel phylogenetikailag primitívebb, az elektromos vezetésmód későbbi.) Eccles (1936.) az elektromos átvitelt a sympathicus-ganglionokra is kiterjesztette és felteszi, hogy a praegenglionáris impulsus akciós árama a ganglionsejtekben rövid depolarisatiót okoz. Ezen elektromos átvitel mellett áll a chemiai átvitel is. melynél acetylcholin szabadul fel és a cholinhatás az elektromos depolarisatiós hatáson túl is megmarad (»tail action«). A legutóbbi fejlődés ebben a kérdésben az, hogy az elektromos, és humoralis jelenségeket egységesen szemléljük. Ebben a felfogásban 1937-ben Murait, majd Nachmansohn alkottak újat. Az elektromos és humoralis jelenségek közti megkülönböztetést Lorente de Nó és Fulton is tiszta formalitásnak mondja. A vonatkozó vizsgálatok cholinergiás rostokon történtek. Megállapítást nyert, hogy az elektromos potential és az acetylcholin összetartoznak. Mindenütt, ahol idegi vezetés van cholinesterase is kimutatható. Ha az acetylcholin anyagcserével elektromos jelenségek összefügghetnek, akkor nem lehetetlen, hogy az adrenergiás rostok részére is egy separált functio van érvényben. Nachmansohn a neuro-humoralis elméletet eredeti fogalmazásban ellenzi. A tulajdonképpeni átvivő a motoros véglemezeken és synapsisokban is az elektromos actiós potential. Az acetylcholintermelés szerinte egy intracellularis folyamat, mely az ideginger terjedése alatt az elektromos jelenségekkel direkt összefüggésben áll. Bebizonyosodott, hogy az acetylcholin és a kálium között szoros vonatkozás van. Az idegi membránokon lejátszódó elektromos akciókhoz ioneltolódásoknál valószínűleg a kálium játssza a főszerepet.

Ezen megállapítások képezték alapját a nevezetes Cannon—Rosenblueth-íéle denervatiós törvénynek, mely szerint a vegetativ beidegzésétől megfosztott szerv chemiai mediatorával szemben bizonyos idő múlva túlérzékennyé válik. A pupillára vonatkoztatva ez a törvén}'- a paradox mydriasisban jut kifejezésre. Ha ugyanis a nyaki sympathicus postganglionáris sértését végezzük, akkor in vivo kísérletben már az első 24 órában jelentősen kitágul, ugyanakkor az ép oldalon tágassága változatlan. Erre a jelenségre még az alábbiakban vissza fogunk térni.

Ezideig senki sem vizsgálta izolált iris sphincter készítményen a denervatiós törvény tükrében a túlérzékenység kérdését. Amennyiben a sympathicusától megfosztott iris, helyesebben sphincter-izomzat az előbbi értelemben adrenalinnal szemben fokozottabb mértékben érzékeny, tehát fokozottabb mértékben ernyed el a fenti törvény alapján, mint az ép oldali, akkor a fenti törvény alapján ez a körülmény a záróizomzat kettős beidegzésére enged következtetni. Poos említi ugyan, hogy az izolált dilatátor nagy higítású adrenalinra (1 milliárdos hígítás) összehúzódik és ehhez azt a magyarázatot fűzte, hogy az izolált dilatátor mediatorával szemben érzékenyebb lett, de az általa felvetett gondolat csupán az izolálás tényére szorítkozik. Ehhez még az is szükséges, hogy a sympathicus-végek degeneráljanak. Az izolált iris valóban denervált, de azonnali felhasználása idején a sympathicus-végek még nem degeneráltak, ami pedig a túlérzékenység előfeltétele. A degenerátió, mint látni fogjuk, csak napok után következik be. Az alábbiakban az is kitűnik majd, hogy a nyaki sympathicus átvágása után a denervált és ép oldal irisének izmai — jóllehet — mindkettőre nézve egyet jelent az izolálás ténye, mégis különböző koncentrációjú adrenalinra reagálnak.

61