Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
Budapesti Orvostudományi Egyetem 1. ez. Szemkliniká jának közleménye (Igazgató : Radnót Magda dr. egyet. ny. r. tanár.) Látóidegsorvadás előfordulása a gyermekkorban Irta : Bárdy Károly dr. egyetemi tanársegéd Csecsemő- és gyermekkorban keletkező látóidegsorvadás nem mindennap látható elváltozás. Főleg a partiális vagy egy szemen keletkező atrophia nervi optici kerül ritkán észlelésre. A kétoldali, totalis atrophiát könnyebb felfedezni. E súlyosabb elváltozás a szemtekék állandó kereső mozgását vonhatja maga után és ez a szülők figyelmét is felhívja a szem betegségére. Az esetek egy részében egyéb idegrendszeri zavarok mellett a gyermek szellemi fejlődése is visszamarad. Keletkezésének okát sokszor nehéz eldönteni. A szülési trauma miatt kifejlődő opticus atrophia nem mindig jár együtt egyéb cerebrális károsodással. Az opticus sérülésének korai jele — abban az esetben, ha a bulbushoz közel van a laesio — a papillában vagy közvetlen mellette lévő haemorrhagia lehet. A korai szemtükri lelet azonban sokszor negativ, mert távolabbi sérülésnél vérzés nem keletkezik, az opticus atrophia kifejlődéséhez körülbelül három hét szükséges. A gyermekkori látóidegsorvadásokat aetiologiai szempontból a következő módon csoportosíthatjuk: I. Consecutiv atrophia a retina nagy részének destructiója miatt, pl. degeneratio pigmentosa retinae vagy kiterjedt chorioretinitis fejleményeként, másrészt az arteria centralis retinae embóliájának következményeként keletkezhet. II. Atrophia nervi optici támadhat az opticus gyulladása miatt, amely ráterjedhet a látóideg környezetéről (orbitalis szövet, orr-melléküreg, agyhártya), máskor intraocularis betegség után vagy metastaticus úton (septicaemia, tbc.) jöhet létre. III. Nyomás vagy vongálódás után fellépő atrophia. Az opticusra tartós nyomást gyakorolhat : 1. a frontális lebeny daganata ; ilyenkor a daganat növekedésével az agynyomás is fokozódik és a Foster—Kennedy-syndroma kifejlődhet. 2. Hypophysistáji cysta gyermekkorban igen ritkán fordul elő és progressiv atrophiát okoz. 3. A carotis interna aneurysmája vagy más okból (tumor) kifeszülő arteria. 4. Basalis arachnoiditis után fellépő adhaesiók. 5. Csontos nyomás a foramen opticumnál, pl. Albers—Schönberg-féle betegség. 6. A nervus opticus duzzanata miatt secundaer módon keletkező strangulatio. 7. Az agynyomás fokozódása miatt (pl. hydrocephalus vagy oxycephalia) kifejlődő papilla-oedemát követő atrophia. IV. Opticus atrophiát okozhat szülési trauma, különösen fogós szülésnél vagy koraszülötteknél. A ritkán keletkező külső sérüléstől és a bulbus dislocalódása után keletkező látóidegsorvadás eseteitől eltekintve az opticus megsérülhet a foramen opticumnál vagy hátrább az agyalapon keletkező csonttörés miatt. Egyéb agyidegek is károsodhatnak ilyenkor, mégpedig leggyakrabban a N. facialis (VII.), abducens (VI.), oculomotorius (HL), tochlearis (IV.) és a hypoglossus (XII.). Koraszülötteknél 4* 51
