Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
на 2 части. Для излечения может потребоваться 15—30 грамм. При воспалении глазного дна он спасает глаз от слепоты, а в случаях свища края орбиты процесс ускоряет и делает возможным операцию. Affections tuberculeuses des yewx traitées avec de la streptomicine L’auteur fait connaitre les résultats qu’il a obtenus dans les cas de tuberculose oculaire к la. clinique ophtalmologique de Petreoen. II en tire la conséquence que la streptomycine est efficace en cas de maladies oculaires tuberculeuses d’un caractére exsudatif et en cas des processus tuberculeux de l’os orbitaire. Elie n’est pas efficace en cas d’affections passées en forme fibreuse ou caséeuse. Dans ces derniers cas on doit la proscirire absolument á cause du développement d’une resistance. La dose est un demi gramme par jour, divisi en deux. On peut en avoir besoin 15—30 grammes jusqu’á la guérison. Dans les cas de l’inflammation du fond de Poeil eile sauve la vue et dans les cas fistuleux au bord de l’orbite eile accélére la marche du processus, et eile le rend apte ä l’opération. A budapesti Eötvös bőrárui Tudományegyetem Anatómiai Intézetéből (Igazgató : Kiss Ferenc dr. egyet. ny. r. tanár) A vérkeringés szabályozása az érhártyában (Előzetes közlemény.) Irta : Orbán Tibor dr. A szem folyadék- és vérkeringésére vonatkozó ismereteink az utolsó évtizedben teljesen új fogalmakkal, megismerésekkel és értelmezésekkel gazdagodtak. Szinte újjászületni látszik Descemet * immár 180 éves mondása : »Nincs az emberi szervezetnek olyan része, melyen az anatómusoknak annyit kell dolgozniok, mint a szemen.« A kutatók olyan jelentős anatómiai eredményekre jutnak, amelyek jelentőségükben semmivel sem maradnak az élettani kutatások felfedezései mögött. 1941-ben Ascher, ill. tőle függetlenül 1945-ben Goldmann leírják a vena aqueosa-t, amely a csarnok víz elvezetésének nemcsak az útjára, hanem az Ascher—Sturgeon és Goldmann által fejtegetett hydrodvnamikai törvények révén az elvezetés mechanismusára is vet fényt. 1943-ban Kiss kísérleteiben és sorozatmetszeteiben leírja a plexus ciliarist és az emissariumvénát — mint a csarnokvíz fő elvezető útját, — amelynek morphologiáját újabb vizsgálataink tisztázták. Ugyanezen vizsgálataink állapították meg a vorticosa-rendszer egyik különleges sajátosságát, míg az odavezető érrendszer fontos szabályozó berendezésére mindezideig egyedül Loewenstein vizsgálatai hívták fel a figyelmet. Loewenstein szerint a keringés szabályozását az aequator mögött az ér hártya közép és nagy artériáinak médiájában csoportosan előforduló ú. n. epitheloid izomsejtek végzik (1. ábra). Loewenstein a normálisak mellett tumoros és főleg hypertoniás szemekben találta ezeket a sejteket. Az átvizsgált bulbusok közül egy tumor, két glaucoma és egy retinitis angiospastica esetében találtunk, míg atrophia, haemophthalmus, retinitis diabetica, ruptura sclerae, sympathiás ophthalmia miatt enucleált bulbusokból készült metszetekben epitheloid izomsejteket nem észleltünk. Schumacher szerint ezek a sejtek a szervezet számos helyén előfordulnak, mindenütt fontos szerepük van a vérkeringés szabályozásában és szöveti alapját képezik az arterio-venosus anastomosisoknak (a. v. a.). Ezek a sejtek polyedrikusak, nagy, világos plasmájúak, éles sejthártyával és chromatin-szegény maggal. Éppen ezen megjelenésük miatt Schumacher epitheloid izomsejteknek nevezte el ezeket. Vannak akik azt állítják, hogy ezek a sejtek egy éppen összehúzódott állapotban levő sima izomsejt * »II n'y a aucune partié du corps humain sur laquelle les anatomistes ayent autant travailler que sur l'oeil.« — cit. Brücke, Monographia. 1847, Berlin. 37
