Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
metszeteként jelennek meg, míg mások, pl. Szentáu/othai szerint síma izomsejtek, de különleges feladatnak. Krompecher post embryonalis angioblastoknak, Watzka myoblastoknak tartja őket. Bailey nevezte el glomus-sejteknek, Masson pedig különleges neuro-muscularis elemeknek tartja e sejteket. A különböző véleményekből is látszik, hogy a rendes sima izomsejtekkel való azonosságuk nem teljesen bizonyos. A. V. a.-nak nevezzük az arteriolák és venolák közötti közvetlen összeköttetést .a capilláris rendszer elkerülésével. Átmérőjük 20—60 mikron. Tágabb értelemben a capillárisok is a. v. a.-ok. A szemben mindezideig nem mutattak ki a. v. a.-okát. Woerner azt mondja, hogy a szemfenéken nincsenek capillárisok, hanem a bőr subpapilláris plexusainak megfelelő arteriolák és venolák. Valóban : Schaly, Leber és mások vizsgálataiból tudjuk, hogy a choriocapillaris 10—-30 mikron átmérőjű. Az alsó határ tehát nagyobb, mint az egyéb capilláris átmérő, a felső határ pedig eléri az a. v. a.-ok átmérőjének középértékét. A vörös vértestek tehát a choriocapillarison nemcsak egyesével, hanem csoportosan is áthaladhatnak. Ezt a jelenséget nagyon jól megfigyelhetjük depigmentált, haemalaunnal festett, majd átderített érhártya-1. ábra. A= Epitheloid izomsejtek egy tumor miatt enucleált szem érhártya-arteriájában. В Lumen. (Orbán, 420 Ж ; H.-E.) készítményben, ha a frissen lefedett készítményen a fedőlemezt mikroszkóp alatt egy üvegpálcikával kissé megnyomjuk. Ebben az esetben azonban indokolt, hogy az egyébként capilláris falvastagságú erekben a vérkeringésnek erősebb szabályozói is legyenek, mint a pericvták, chromatophorák és az elszórtan futó, sima izomnyalábok. Ezt a szerepet az epitheloid izomsejtek töltik be, amelyek leggyakrabban ott találhatók, ahol az ér tortuosus, az ér homorú oldalán, valamint ott. ahol az ér oszlik (2. ábra). A szemmetszetekben ezek a sejtek nem körkörösen helyezkednek el, mint pl. az ujjbegyben előforduló a. v. a.-oknál, hanem szektorszerűen, A keringés szabályozásához nem is szükséges a körkörös elrendeződés és záróképesség, mivel az átáramló folyadék mennyisége a Poiseuille-egyenlet* értelmében a sugár 4. hatványától függ. Az epitheloid Q ". rJ. Л p * A Poiseuille-egyenlet: — = - •• — > ahol Q az átáramlott folyadék mennyisege, t időegység, r, = a viscositas fajlagos együtthatója, r a cső sugara, 1 a cső hossza, /i p a Q ". a2, b2. J p két pont közötti nyomáskülönbség. Ellipsisalakú lumen esetében : — = —— —— > ahol a -v * t 4rj(a* + bs).l. nagy féltengely, b = kis féltengely. Utóbbi egyenlet mutatja, hogy ú. a. keresztmetszet mellett ellipsis-cső esetében a kifolyás lehetősége kisebb, mint körkörös cső esetében.
