Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám

nézni nem tudó betegehen stb. Nagy érdeme az oxyoptria fogalmának bevezetése az optikába és oxyoptriás tábláinak megalkotása. (Munkáinak részletes felsorolásátlásd a Szemészet 1938. dec. szám 19. oldalán.) 1938-ban jelent meg а К e 11 e s у professzor társaságában megirt kitűnő szemészeti műtéttana, az »Eingriffe am Auge«. A róla szóló nekrológjában azt írja К e 11 e s y, hogy »valóban naggyá azonban Blaskovicsot nem operáló- és tanítókészsége tette, hanem alkotó lángesze. Az csupán a tanítványoknak és a betegeknek volt szerencsés körülmény, hogy a teremtő tudós egyúttal kiváló orvos és jó professzor is volt«. Majd odább : »Kétségtelen, hogy életében nem érkezett el arra a nemzetközi viszonylatban is rendkívüli magaslatra, mely munkája és alkotásai révén megillette volna. Ennek okai részben rjajta kívül álló okok, részben és főleg azonban egyéniségében keresendők.« Blaskovics tanszéki utóda i f j. Imre József lett. Orosz Emil tanítványa s az Arlt—Schulek—Grósz örökség letéteményese. 1884-ben Hódmezővásárhelyen született. Édesapja is a sze­mészet kiváló képviselője volt. Mint ő maga sokszor mesélte, kisgyermekkorában legkedvesebb játéka a nyúlok szemének operálása volt. Tanulmányait a budhpesti és kolozsvári egyetemen végezte. 1907-ben szemkliniki gyakornok, 1909-ben tanársegéd, 1914-ben magántanár lett s az 1918-ban megnyílt pozsonyi egyetemen a szemészet nyilv. r. tanárává nevezték ki. Az egyetem Pécsre költözvén, munkásságát ott foly­tatta 1929-ig ; 1929—39-ig a kormányzat a budapesti állami szemkórház igazgatásával bízta meg. 1939-ben a pesti egyetem szemészeti tanszékét foglalta el. 1945-ben meghalt. Hosszú szemészi pályafutása alatt sok maradandó alkotással irta be névét a szemészeti tudomány könyveibe. Számtalan kisebb, de mindig eredeti és újat mondó közleményén kívül a szemészet három ágában alkotott számottevőt. Legszebb munkája, melyet franciára de Saint Martin fordított le, a szemhéji plasztikákról Írott könyve ; ebben a háromszögkimetszéses íves plasztikája, abelső szemhéj szöglet pótlása iveltolás útján, a coloboma műtété s a szemnyílás sérüléses ferdén állása ellen ajánlott műtétté minden idegennyelvű szemészeti műtéttanban szerepelnek. A T h i el R. szerkesztette »Ophthalmologische Opera­tionslehre« c. gyűjtőmunkában ö írta a szemhéji műtétek fejezetét. Másik nagyobb műve a »Klinikai és szövettani tapasztalatok a szaruhártya átültetéséről« szól. (Férd. Enke kiadása, 1942.) Imréé gyönyörűen kiállitott müve teljesen eredeti ; benne saját kísérleteiről és tapasztalatairól számol be. 117 esetét közli s ismerteti a korongot rögzítő saját eljárását. Esetei közül átlátszóan odagyó­gyult az átültetések negyede, az esetek felében pedig a látás javult. További jelentős müve *>A szem védelme szürőüvegekkel« (Orvosképzés, XVI. köt. 441 old.), melyben vékony fémréteggel bevont ú. n. reflektor­­pápaszemét mutatja be. A szűrőüvegeket fénykerüléssel járó kötő-, szaru-, szivárvány-, ér- és ideghártya-, valamint látóideggyulladás, mégpedig főképpen gumós természetű gyulladás ellen lehet jó eredmény­­nyel használni. Imre sokat járt külföldön, sok kongresszus előadója és meghívott referense volt. Széles látókörű, tapasztalt szemész, kiváló műtő volt, aki a szemműtéti technikát igen magas fokra emelte. Találékony elme, nagy tudós és jó előadó volt. Tanársága alatt a klinika tekintélye és fénye emelkedett. * * * Az elmúlt 150 évben a budapesti egyetem szemklinikái érdemes és komoly tudományos munkásságuk mellett központjai voltak a gyakorlati szemorvosképzésnek és jelentős tényezői a hazai közegészségügynek. A százötvenedik évforduló alkalmával a magyar szemorvosok hálás emlékezéssel tekintenek vissza a halott mesterekre és élő alkotásaikra. ÚJÍTÁSOK A pécsi Tudományegyetem Szemklinikájának közleménye. (Igazgató : Boros Béla dr. egy. ny. r. tanár) Új elektromos cornea*frepán keratoplastikához* Irta : Arató István dr. Egy műtét vagy műtéti eljárás szélesebb körű elterjedése akkor válik lehetővé, ha megfelelő műszer annak elvégzését aránylag könnyűvé és biztonságossá teszi. Ugyanezt tapasztaljuk a keratoplastikánál is, amelynek gyakorlati alkalmazása tulaj­donképpen Hippel óraműves trepánjának megjelenésével kezdődik. A műszertár fejlő­désében nagyobb lépést jelentett Löhlein elektromotoros trepánja és a különböző műtéti technikai módosítások leírása. Ez utóbbiak közül Filatov és Nizetic eljárása •* •* A Centanáris Orvosi Nagyhéten (1948. szept. 6-án) tartott bemutatás. 164

Next

/
Thumbnails
Contents